Lovászpatona nevét 1353-ban Pathona néven említette először oklevél, 1374-ben pedig már Louazapathana néven volt említve.
A neve a Patona személynévből ered, ennek származása ismeretlen. Sok kutató szerint török eredetű lehet. Az előneve a királyilovászok ittlétére utal. 1437-ben Luxemburgi Zsigmond 2500 arany forintért elzálogosítja, Szerdahely, Udvarnok és Szerecsen prédiumokkal együtt Chupor Pál bán fiainak: Demeter püspöknek és Akáciusnak, udvari vitézének.[3]
A középkorbanmezőváros volt, s területén több nemes osztozott. Például: a Nemal, a Thuri, és a Hathalmi családok, akik helyben laktak szolganépükkel. A török1531-ben felégeti, 1552-től adót fizetnek nekik. 1589-től 1608-ig pusztaság. 1738-tól Festetics Józsefgróf nyeri el királyi adományként, mely ezután mezővárosból jobbágyfaluvá sorvad.1828-tól ismét mezőváros lesz. Ez időben lakossága 1858 fő.
1959-ben megalakult termelőszövetkezete. A helyi lakosság nagyobb része itt dolgozott. Kisebb része a Pápai Állami Gazdaság helyi telephelyén. Sokan eljárnak a győri üzemekbe. A fő profil a földművelés és az állattenyésztés volt. Ennek ellenére árbevételének több mint felét ipari tevékenységből, illetve szolgáltatásból szerezte.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 1,4%, evangélikus 18,6%, felekezeten kívüli 6,4% (16,7% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 1,3% németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,9% volt római katolikus, 12,2% evangélikus, 2,9% református, 0,4% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 10,7% felekezeten kívüli (28,8% nem válaszolt).[13]
_templom_l%C3%A9gi_felv%C3%A9telen_(Lov%C3%A1szpatona).jpg)
