1910-ben 942 lakosából 917 magyar, 15 német volt. Ebből 278 római katolikus, 544 református, 110 evangélikus volt.
Dákától délnyugatra feküdt egykor, Podár Árpád-kori település is:
Podár
Podár nevét 1239-ben említette először oklevél. Ekkor IV. Béla király birtokai közé tartozott.
IV. Béla király 1240-ben a falut a Szák nemzetség Gyaláni ágához tartozó I. Konrádnak, a királyné pohárnokmesterének ajándékozta a falut, ugyanis ő vitte hírül IV. Béla királynak V. István születését. A Jó hírnek örvendő apa ekkor I. Konrádot Podár, Veszprém vármegyében levő faluval jutalmazta meg.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,3%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,5% németnek, 3% románnak mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,9%, református 25,9%, evangélikus 6,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,8% (34,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 2% románnak, 1,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% ruszinnak, 0,2% szlovénnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,4% volt református, 18,8% római katolikus, 5,8% evangélikus, 1,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (45,4% nem válaszolt).[14]
Neves személyek
Itt született 1840-ben Halbik Ciprián Gáspár Szent Benedek-rendi szerzetes és tihanyi apát.