A Káli-medencéhez tartozó település, a medence északi, a Boncsos-tető, a Fekete-hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el, a 71-es főúttól északra. Közelében található a híres kőtenger is. A település elhelyezkedéséből nem csupán a különleges panoráma és sok természeti látnivaló adódik, hanem olyan viszonylagos éghajlati védettség is, melynek következtében évente mintegy kétezer órányit süt a nap. Viszonylag kis kiterjedésű határa körben erdős, dombos és csak dél felé nyitott, azonban ez utóbbi nagy része mocsaras. A faluszerkezet már az 1273-as évektől kezdett kialakulni és a későbbiekben már 110 ház egységes képe mutatta Szentbékkállát a korabeli térképeken.
A faluszerkezet lényegesen nem változott, annak ellenére, hogy az 1990-es évektől a betelepülők, illetve a helybeli lakosok néhány új házzal bővítették a házak számát. Említést érdemel a négy műemlék épület a faluban, a templom, és a templomban a felújított műemlék orgona. A felújított Birkás-kúria, a biomandula-ültetvényével és -gazdálkodással. Sajnos az 1825-ben épült Istvándi-házból csak a csodálatos homlokzat maradt meg és őrzi a múltat. A Zrinyi utcában található – a falu legrégebbi – 1816-ban épült nádtetős háza.
A település közigazgatási területének déli részén végighalad a Zánka és Gyulakeszi között közel 20 kilométeren húzódó 7313-as út. Belterületét azonban csak a 73 135-ös út érinti, amely 7313-asból ágazik ki észak felé a község déli külterületén, majd miután végighalad a faluközponton, Mindszentkálla érintésével visszatér a 7313-asba.
Története
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Csombó Lajos (Kulturális Egyesület Szentbékkálla)[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,4%-a magyarnak, 4,2% németnek, 0,5% cigánynak, 0,5% örménynek mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 5,2%, evangélikus 3,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 15,7% (9,4% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 4% németnek, 0,5% örménynek, 0,5% cigánynak, 5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,7% volt római katolikus, 4% református, 3% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 17,1% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).[12]