A település helyén már az újkőkorszakban laktak. A rézkorból fejsze maradt fenn. A római korban kisebb telep működött a mai Szépkilátó környékén, ahol egy fürdő maradványai is láthatóak. A keleti gótok keresztény leszármazottjai a kora középkorban először római romokra építkeztek, de később a település központja nyugatra tolódott. Első írásos említése 1121-ből maradt fenn. Nevét valószínűleg Szigliget urának, II. Atyusz bánnak Gyürk nevű fiáról kapta.
A török időkben a Szent Mihály-dombon álló Meszes Györk vár védte, s ennek köszönhetően viszonylag kevés veszteség érte.
A falu fejlődése a két világháború között felgyorsult. Ekkor építették a hajóállomást, a strandot, az önálló plébániát, a villasort és a Belügyminisztérium üdülőjét, a mai Kastély Szállót is. 1990-ben a település megkapta az Európafalu Prix d'Honneur tiszteletdíját.
Címere
Álló csücskös talpú tárcsapajzs, felül domború hullámvonallal süvegezetten. A pajzs közepén a nagy pajzs formájával egyező szívpajzs, vörös mezejében lebegő ezüsthorgony. A nagy pajzs arannyal és zölddel hasított mezejében kék pajzsláb, benne jobbra úszó ezüst hal látható. Az aranymezőben leveles zöld szőlőfürt, a zöld mezőben emberarcú nap. A pajzs alatt íves fecskefarok végződésű lebegő aranyszalagon nagybetűs fekete színű „Balatongyörök” felirat, előtte és utána 3-3 díszpont.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,1%, német 5,97%. A lakosok 48,9-a% római katolikusnak, 2-2% reformátusnak, ill. evangélikusnak, 7,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (37,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 79,4%-a vallotta magát magyarnak, 9,6% németnek, 0,3% horvátnak, 0,3% bolgárnak, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak, 0,2% örménynek, 0,1-0,1% szlovénnek, lengyelnek, görögnek és románnak, 5,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,6% volt római katolikus, 3,3% református, 2,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (43,6% nem válaszolt).[12]
Látnivalók
A római katolikus templom 1831–1833 között épült. Az klasszicista stílusú épület műemlék. Kertjében sírkövek láthatók, előtte egy 1848-as kőkereszt.
A Szépkilátó a község keleti szélén a Szigligeti-öbölre nézve hívja fel az utazó, a turista figyelmét a szép panorámára.
Római-forrás a Szépkilátó aljában. Az 1940-es évek során feltárt kis római fürdőt látta el egykor vízzel.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park: a Balatongyörök és Balatonederics között több hosszabb-rövidebb körútból, 38 állomásból álló, a térség erdei élőhelyeit bemutató 8.5 km hosszú tanösvény kifejezetten a gyerekek részére készült. A tanösvény a térség ismert látogatóhelyeiről (Afrika múzeum, Szépkilátó, Balatonederics, Balatongyörök-Bélap-völgy) közelíthető meg. Az ösvény állomásain magyar és angol nyelvű ismertetőtáblákat helyeztek el.
Mikor Meszes-Györök irányába értünk, a hol az út északra fordul, a nap már nyugodni készült. Sugarait még teljes erővel ontá az előttünk elterülő tájra, de a sugarak már sárgulni és piroslani kezdtek. S a pirosló sugarak fényénél felnyílt előttem egy tájkép, a melyhez hasonlót még lángész nem alkotott. De nem is álmodott.
Sohasem felejtem azt a pillanatot, amikor én ezt a tündérországot először megláttam.
Nekem talán nem is hiszi el a világ, talán rajongásnak, talán magyar vérmességnek tulajdonítja véleményemet. Majd megmutatja a jövő. Az a meszes-györöki fok, ahol engem megállított az ámulat, egykor s talán nemsokára a világ összes mívelt ifjainak s hölgyeinek gyülekezőpontja lesz. Csak fedezzék föl egyszer. Tisztítsátok ki Meszes-Györöknél a Balaton partját, söpörjetek el a parti vízből nádat, követ: ez lesz a Balatonnak legelső fürdőtelepe.
Látkép a Szépkilátóról
Nógrády László irodalomtörténész feltehetően balatongyöröki tartózkodásának hatására regényeket is írt: Balatoni kaland, Jómadarak, Egy ágrólszakadt diák élete stb.
Bertha Bulcsu író Balatoni évtizedek című szociográfiájában ismerteti Balatongyörök 1950–1955 közti világát:
A balatoni körkép Györökről a legszebb. A hegy oldalából a vízre tekintve olyan panoráma tárul elénk, ami a nápolyi öböl képével vetekszik.
Simon István fiatal költőként Balatongyörökön járt, az itt szerzett élményét versbe öntötte Györöki halászok címmel.
Takáts Gyula költő, író, műfordító 1956-ban Becehegyen vásárolt egy szőlővel borított hegyoldalt. Nyarainak nagyobbik részét itt töltve írói műhellyé tette a telkét. Takáts Gyula becei ihletésű költészete nagyon sokszínű, számtalan versben örökítette meg a táj szépségét, de írt birtokáról, pincéjéről és az ott végzett birtokkal kapcsolatos ténykedéséről is. Becén meglátogatták írók, költők, művészek, többek között: Bárány Tamás prózaíró, Laczkó András író, Fodor József és Jankovich Ferenc költő, Kenessey Jenő zeneszerző. Írásaikban megemlítik a becei táj szépségeit és Takáts Gyula borral és szőlőműveléssel kapcsolatos tevékenységét.
Moldova György1996-ban megjelent, A Balaton elrablása című riportjában arról írt, hogyan szerzett meg és töltött fel 2000 négyzetméternyi területet a Balatonból egy nagyvállalkozó.[13]
Művészek Balatongyörökön
Simándy JózsefKossuth-díjasoperaénekes Balatongyörökön a Petőfi utcában házat, Becehegyen szőlőbirtokot vásárolt magának. A községet második otthonának tekintette. A világhírű tenorista halálának első évfordulója alkalmából Balatongyörökön Baráti Társaság alakult 1997-ben, hogy ápolják a felejthetetlen művész emlékét. Azóta minden év augusztusában Simándy József-emlékestre kerül sor.
Martyn Ferencfestőművészt is idevonzotta a táj, a csend, a pihenés lehetősége. Nyaralója volt Balatongyörökön.
Töreky Ferencgrafikus e vidék szülötte, Becén nőtt fel. Később Becéről a faluba költözött a családja. Otthonában műtermet alakított ki. A nyári kiállítások kiemelkedő eseménye volt az ő grafikáinak bemutatása.
Raksányi Gellértszínművész, a Nemzet Színésze a nyarakat Balatongyörökön töltötte. Rendezvényeken, szezonnyitókon rendszeresen szavalt. Balatongyörök díszpolgára. Halála után a falu temetőjében helyezték végső nyugalomra.
Az itt tartózkodó vendégeket egész évben színes programok várják, a kulturális élet rendkívül gazdag.
Hagyományos, visszatérő rendezvények
Májustól késő őszig rendezvények (folklór, komolyzene, ifjúságnak szóló zene, térzene, bálok, borfesztivál, szüreti felvonulás, boros forgatag, búcsúk, sportversenyek, képzőművészeti kiállítások és egyéb műsorok) várják az üdülővendégeket, turistákat, érdeklődőket.
A környéken rendszeresek a júliusban kezdődő és még kora ősszel is tartó „borhetek”, a szüreti mulatságok, a borfesztiválok.
Kiemelkedő gasztronómiai esemény az évente két alkalommal megrendezésre kerülő halászléfőző-verseny.
Szeptember - Szent Mihály napi búcsú
November - Adventi játszóház gyerekeknek, adventi koszorúkötés az asszonyoknak Művelődési Ház és Könyvtár - Adventi gyertyagyújtás: gyermekműsor, ráhangolódás az ünnepre, karácsonyi süteményekkel, forraltborral és punccsal Művelődési Ház és Könyvtár
December - Adventi Forgatag Jüngling Zoltán Közösségi Ház
- Falukarácsony Művelődési Ház és Könyvtár
.jpg)
.svg)
