Zalaegerszegtől északra, Vasvártól délre fekvő település; Egervár északkeleti szomszédja. Néhány kilométerre nyugatra halad el tőle a 74-es főút, de a község területét nem érinti. Központján a 7427-es út halad végig, Csöngedmajor nevű külterületi településrészére az ugyanezen útból Vasboldogasszony központjában kelet felé kiágazó 73 238-as út vezet.
Története
Gősfa első írásos említése 1389-ből származik.[4]
A középkorban az Egervári uradalomhoz tartozott. 1532-ben a Kőszeg fele vonuló török hadak pusztítottak a településen, majd 1550-ben a pestisjárvány pusztítása és a végvári katonák portyázása tizedelte meg a falut. A szinte elnéptelenedett falut 1664, a Vasvári béke megkötése után telepítették újra. 1706-ban közelében zajlott a Győrvári csata, mely a Rákóczi-szabadságharc dunántúli hadjáratának egyik legjelentősebb, kuruc győzelmet hozó összecsapása volt.
A faluban nincs óvoda és iskola, az oktatást a szomszédos településekkel közösen működtetett intézményekben oldják meg. A faluház egy körülbelül 1500 kötetes könyvtárral rendelkezik.[13] Orvosi rendelő a faluházban működik, az egervári orvos hetente két órát tölt itt.[14]
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 99%. A lakosok 86%-a római katolikusnak, 1,95% reformátusnak, 3,58% felekezeten kívülinek vallotta magát (7,5% nem nyilatkozott).[15]
Helytörténeti Gyűjtemény (az egykori iskola 1872-ben épült épületében)[16]
Vitárgya (szőlőhegy): Zala vármegye legjobb borai kerülnek ki innen a gősfai borászok keze alól
Vitárgyai szőlőhegyi szobor: Máriát és a karján ülő kis Jézust ábrázolja, a hegy lábánál található. A szobrot egy háborúban megmenekült család emeltette 1916-ban, megmenekülésük jeléül.[16]
Gősfán két kőkereszt is áll (1913-ból és 1920-ból származnak), valamint egy 2001-ben felavatott, fából készült Szent Márton-szobor található a millenniumi parkban.[16]
A falutól északkeletre fekvő szőlőhegyen (a Felsőhegyen) állnak a község egyetlen műemléki védelem alatt álló épületének, egy régi pincének a romjai.[17]