Nevét valószínűleg az írásos forrásokban 1583-ban Kielmansiget, majd 1589-ben Kilmansiget néven említett váracskáról vagy őrházról kaphatta, amelyet a Kanizsa-patak (ma Principális-csatorna) mocsaras völgyének védelme céljából Andreas Kielman építtetett, aki 1577-től 1580-ig Kanizsa várának főkapitánya is volt. A Kilmansziget névalak idővel elveszítette a mocsaras környezettel kapcsolatos utótagját, és a Kilimán névalak maradt fenn.
Története
Kilimán nevét 1767—1769-ben említették először az írásos források Kilimány alakban.
A településnek az 1851-es népszámláláskor 250, 1910-ben 388, 1944-ben 439, 1996-ban pedig 304 magyar lakosa volt.
A falu határában állt egykor a Kielmansziget nevű palánkvár, amelyet Kielman nevű kanizsai főkapitány építtetett.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,3%, cigány 10,6%, német 1,17%, román 1,17%. A lakosok 92,5%-a római katolikusnak vallotta magát (5,3% nem nyilatkozott).[11]
Nevezetességei
Nagyboldogasszony templom 1994-ben épült
Híres kilimániak
Dervarics Imre, egyházasbüki (1842–1910), alszolgabíró, a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt keszthelyi kerületi elnöke, a zalamegyei nemesi és alapítványi választmány tagja, a "Magyar Iparvédő Egyesület" keszthelyi fiókjának az elnöke, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" tagja, földbirtokos.