Bocfölde a Felső-Válicka patak völgyében, és attól nyugatra fekvő dombokon, a Zalai-dombsággöcseji tájegységében, Zalaegerszeg déli szomszédságában helyezkedik el. A Válicka völgyének keleti oldalán halad a Nagykanizsa-Zalaegerszeg-Vasvár közti 74-es főút, a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal, illetve a Bak és Zalaegerszeg közötti 7410-es út. Utóbbi mellett fekszik a falu új része, amíg a régebbi házak a domboldalakra épültek. Közigazgatási területét egy rövid szakaszon érinti a Zalaegerszeg-Nova közt húzódó 7401-es út is.
Bocfölde első említése 1247-ből való Buchfelden néven.[4] Ekkor már egy Antiokheiai Szent Margit tiszteletére szentelt kápolnával rendelkezett, birtokosai a Hahót nemzetségből kerültek ki. Bár már korábban is pereskedés tárgya volt, a 15. században sokszor cserélt gazdát. Mindazonáltal ebben az időben komolyabban gyarapodott a község. 1426-ban új templomot kapott. A török portyázások hatására teljesen elnéptelenedett, és csak a 18. században népesült újra. A település birtokosa a nemes boczföldei Visi család lett (leszármazottai a Visy, Vizsy és Vizsi névváltozatokat használták). Tóth másképp Visy Péter és István 1717. június 12-én III. Károly magyar királytól királyi adományban szerezték özvegy Mizdó Ferencné bebesi Bebessy Judit zalai földbirtokait, amelyeket örökbefogadó anyjukként rájuk hagyott.[5]
Az 1767-ei úrbárium összeírásában a helyi úrbéri birtokosokként boczföldei Visi István örökösei, boczföldei Visi Márton örökösei, boczföldei Visi Katalin, nemesnépi Marton Györgyné boczföldei Visi Anna (1743-1817), és boczföldi Visi Éva, valamint sidi Sidy Pál (1723-1779) alszolgabiró, és özvegy tubolyszeghi Tuboly Lászlóné németszecsődi Tarródy Julianna úrnő szerepeltek.[6]
Az 1990-es években befejeződött az infrastruktúra kiépülése. A falu vonzóvá vált a zalaegerszegiek körében, így egyre több új ház épült Bocföldén.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91%, cigány 7%, német 0,8%. A lakosok 64,5%-a római katolikusnak, 1,65% reformátusnak, 0,5% evangélikusnak, 7,1% felekezeten kívülinek vallotta magát (25% nem nyilatkozott).[17]
Erdei ciklámen gyakori a környező erdőkben, ezért rákerült a falu címerére
A település az irodalomban
Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 13. fejezetben).
↑ abCite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. július 12. (Hozzáférés: 2020. június 16.)