Gellénháza neve 1490-ben szerepel először oklevélben, egy nemes család nevének említésekor.[4] Gellénháza a Gellén család ősi fészke. Felső részét valaha Kisbudának nevezték, mivel a Budayak laktak itt; a másik részét Gellénházának és Józseffalvának, az illető családok után. Lakosai nagyobbrészt köznemesek voltak. A Gellénháza elnevezés előtagja a latin Chilianus magyar személynévi megfelelője. A települést értékes, érintetlen természeti környezet veszi körül, erdősültsége mintegy 12 százalékos. Több településrészből áll.
1950-ben jelentős változás következett be a térség életében, amikor a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. államosított jogutódja, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, gazdag lelőhelyekben reménykedve kutatófúrásokba kezdett. Az első kísérlet kudarcba fulladt, egy évre rá azonban sikerrel járt a próbálkozás. A községre korábban jellemző erőteljes elvándorlás alábbhagyott, sőt tömegesen érkeztek távoli vidékekről munkavállalók. Ez idő tájt épült az Olajos lakótelep, az általános iskola, a kultúrház, a buszváró és a csatornahálózat. Bár az olajmező egy része az intenzív kitermelés miatt a hatvanas évek közepére elvizesedett, a község fejlődése nem állt meg. Jelenleg a termelés egyre csökken, így az olajipar fokozatosan kivonul a térségből. A MOL Rt-n kívül azonban már más, a gazdaság fejlődését garantáló üzemek is működnek a községben.
2013. novemberére elbontásra kerültek az 1950-es években emelt, a látképet meghatározó, a kőolaj bányászat jelképeként szolgáló tartályok a település határából.[5]
A településen a 2006–2010 közti ciklusban két időközi polgármester-választást is kellett tartani, előbb 2008. június 8-án,[13] majd 2010. január 10-én,[14] mindkét esetben az addigi faluvezető lemondása miatt.[19][20]
2018. március 25-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Gellénházán,[17] az előző polgármester halála miatt.[21]
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,7%, cigány 0,99%, német 0,57%. A lakosok 62,2%-a római katolikusnak, 1,48% reformátusnak, 0,99% evangélikusnak, 8,85% felekezeten kívülinek vallotta magát (25,7% nem nyilatkozott).[22]
↑Hajdu péter (2013. november 20.). Eltűntek az olajtartályok. Zalai Hírlap online. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 20.)