(litoszféra), a vízburok (hidroszféra), és a levegőburok (atmoszféra) szövedéke alkotja a bioszférát, az élet színterét. Az itt lezajló természeti és társadalmi folyamatok által kialakult és kialakított rendszerek elrendeződéseivel és törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány a földrajztudomány. A földrajz két fő ága a természetföldrajz és a társadalomföldrajz.
A természetföldrajz további tudományterületekre osztható, mint a geomorfológia, hidrogeográfia, biogeográfia, pedológia, stb. A természeti földrajz a Föld szerkezetét, kifejlődését, törvényszerűségeit kutatja. A társadalomföldrajz a társadalomtudományok közé tartozik, különböző természeti jelenségek, adottságok stb. hatását kutatja a népességgel kapcsolatosan.
E kettőt egészíti ki a regionális földrajz, amely a természetföldrajzi és társadalomföldrajzi elemzéseket térbeli elhelyezkedésük alapján elemez, illetve egy adott természeti és társadalmi-gazdasági (összefoglalóan földrajzi) térrész vizsgálatára hivatott.
A Földrajzportál karbantartását a Földrajzműhely végzi. Csatlakozz te is!
A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó többi bolygó, továbbá törpebolygók, kisbolygók, üstökösök és más égitestek. A Földtől körülbelül 150 millió kilométer távolságra van, ami fénysebességgel haladva 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növényekfotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel bír. Fénye és hője mellett különböző tudományágak szempontjából is rendkívül fontos, mert bizonyos jelenségeket nem tudunk mesterségesen előállítani, csak a Napon megfigyelni. Ezek a tudományágak: plazmafizika, magnetohidrodinamika, atomfizika, részecskefizika.
A Nap egy G2V színképtípusú csillag, a mintegy 10 milliárd évig tartó fősorozatbeli fejlődésének a felénél jár. A fűtőanyagát jelentő hidrogén elhasználása után, 5 milliárd év múlva vörös óriássá duzzad, majd a külső rétegeiből planetáris köd képződik, magja pedig magába roskadva fehér törpévé alakul. Ez egyúttal a földi élet pusztulását fogja magával hozni.
Mivel anyagát képlékeny plazma alkotja, a különböző szélességi körön levő területei eltérő sebességgel forognak; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 naponként fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős mágneses zavarok lépnek fel, amelyek napkitörések és – különösen a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező felcserélődésének idején megszaporodó – napfoltok kialakulásához vezetnek.
A Nap asztrológiai és csillagászati jele egy kör, középen ponttal: . Ez a jel volt Réókori egyiptominapistenhieroglif jele is. A naptisztelet már ősidőktől fogva kimutatható; globálisan istenségként tisztelték és a napkultusz a Föld minden táján elterjedt, egyes régiókban pedig meghatározó kultuszként működött.
Napjaink újpogányságában fontos ünnepei szerveződnek a nyári és téli napforduló, illetve tavaszi és őszi nap-éj egyenlőség köré. A decemberi téli napfordulón, a Yule(Jul) ünnepén köszöntik az újpogányok és a mai boszorkányok az újjászülető Napot. tovább a cikkre
Az 526-os antiokheiai földrengés május 20-a és 29-e között, valószínűleg déltájban történt a Bizánci Birodalom egyik legfontosabb városában és környékén. A földrengésben és az azt követő napokig tartó tűzvészben Antiokheia összes épülete elpusztult, és legalább 250 ezer ember halt meg.
A földrengés egyik fő történeti forrása a tanulmányait Antiokheiában végző és ekkor még valószínűleg ott is élő Malalasz János történetíró Krónikájának (Chronographia) 17. könyve. Malalasz utal rá, hogy a katasztrófa áldozócsütörtök ünnepén lehetett.
A 6. századi, szír nyelven író történész, Epheszoszi János szerint a földrengés a hetedik órában, vagyis dél körül tört ki. Malalasz János szerint a földrengés után csak a hegyek közelében lévő házak, valamint az Orontész folyó szigetén álló, Nagy Konstantin által alapított Domus Aurea, az Antiokheiai pátriárka katedrálisa maradt állva, a tűzvész azonban ezeket is elpusztította.
tovább a cikkre
A magyar Wikipédián 2006 óta vannak kiemelt cikkek, melyek a legjobb minőséget képviselik a cikkek között. Jelenleg 1056 kiemelt cikk van, ezek közül a felsorolt 123 tartozik a földrajz és határtudományai témakörébe.
A magyar Wikipédián 2013 óta vannak jó cikkek, melyek nagyon jó, de nem kiemelt minőséget képviselnek a cikkek között. Jelenleg 499 jó cikk van, ezek közül a felsorolt 36 tartozik a földrajz és határtudományai témakörébe.
