A Cuhai-Bakony-ér a Bakony egyik legjelentősebb patakja, a Duna jobb oldali mellékvize Magyarországon. Az Eplény község területén eredő patak észak felé folyik, majd 81 kilométer megtétele után Gönyűt elhagyva éri el a Dunát. A patak fölső, hegyvidéki szakaszát „Cuhának” nevezik, míg a Dudari-patak beömlése alatti, zömmel síkságon haladó részét „Bakony-érnek”. Az Öreg-Bakonyban eredő Cuha meredek sziklafalak között kanyargó vadregényes szurdokvölgye Porva-Csesznek vasútállomás és Vinye között húzódik. A patak mentén fut az 1896-ban megnyitott, eredetileg ipari célú Győr–Veszprém-vasútvonal, melynek látványos hegyvidéki szakasza alagutakkal, völgyhidakkal tűzdelt. A Cuha-völgy népszerű kirándulóhely, ahol többek közt a sziklamászók is találnak e sportághoz megfelelő sziklafalakat. A patak mentén fekvő Zircapátsága, valamint a Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület ugyancsak kedvelt turisztikai célpontok. Több turistaút hálózza be a környező hegyvidéket. A patak a Komárom-Esztergom vármegyeiRédénél éri el a Kisalföldet, majd Gönyűnél torkollik a Dunába.
A patakban huszonöt halfaj él, melyből öt védett, míg partjai mentén számos védett növényfaj talál megfelelő élőhelyre.
Nevének etimológiája
Neve szláv eredetű, etimológiailag azonos a Szuha pataknévvel; jelentése száraz, azaz nyaranta kiszáradó vízfolyás.[2]
A patak Eplénytől északnyugatra ered mintegy 423 méteres tengerszint feletti magasságban a Kávás-tető északi oldalában, a Kávás-földek területén. Forrásától kezdve észak felé halad. Olaszfalunál torkollik belé nyugati irányból a Király-patak. Az Éles-hegy előtt, nyugat felől beletorkollik a Csárda-völgy felől érkező Csárdavölgyi-ér. Vinye után a patak északkelet felé veszi az irányt, átvág a Zsidó-réten, majd a Pakucs pihenőnél torkollik bele a nyugati irányból érkező Hódos-ér. Bakonyszentlászló keleti határában dél felől érkezik a patakba torkolló Dudari-patak.
Rédétől délre a Lesalja majornál torkollik bele a kelet felől érkező Hajmás-patak, majd nyugat felől a Sáfrányos-árok. Itt fordul ismét északi irányba. Réde északi részén torkollik bele a Herman–kút-ér és az Egres-árok vize. Innentől északnyugati irányban halad tovább.
Nagyszentjánostól északnyugatra torkollik belé a Székes-patak vize és itt fordul ismét észak felé a patak medre. Végül Gönyűnél torkollik a Dunába a Kis–Erebe-szigettel szemben.
Vízhozama átlagosan 1,55 m³/s, ami csapadékosabb idő esetén akár 40 m³/s-ra is emelkedhet. Ártere négyezer hektáron terül el. A patak hossza a forrástól a torkolatig 81 km és vízgyűjtő területe 547 négyzetkilométer.[3]
A patak legnagyobb vízállása Bakonybánknál 314 cm volt 1970. január elsején.[4]
Veszprémvarsánytól délre keresztezi a patak medrét a 82-es főút. Réde határában éri el a Komárom–Esztergomi-síkságot és egyúttal a Kisalföld területére is itt lép a patak. Ugyanitt érkezik meg a Cuha a Kisbéri járás és egyben Komárom-Esztergom vármegye területére (visszatér a Közép-Dunántúlra). Az ezt követő szakaszán a patak Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyék határvidékén folyik tovább. Itteni útvonala során a megyehatár mellett halad, néha vissza is tér Győr-Moson-Sopronba. Mezőörs délkeleti szélén a patak vonalát a 81-es főút keresztezi.
A patak tehát három vármegye öt járásán keresztül éri el torkolatát, miközben 11 település közelében halad el útja során, valamint két régió területét érinti. A legnagyobb település a vízfolyás mentén Zirc városa 6900 főt meghaladó népességével. A patak mentén elhelyezkedő települések összlakossága meghaladja a 20 300 főt, ebből Veszprém vármegyében 8450, Komárom-Esztergomban 4950, Győr-Moson-Sopronban 6900 fő él. A legkisebb lélekszámú lakott település a Cuha mentén Bakonybánk község.[7]
Turistautak
A Cuha-völgy az Alsó-Porvai alagútnálA patakot keresztező turistautak gyakran gázlókon keresztül vezetnek
A Cuha-völgy kedvelt turistacélpont. A környéken sokféle gyalog- és biciklitúra-lehetőséggel találkozhatunk. Kiépített tanösvényen járhatunk végig, a kijelölt tűzrakóhelyeken pedig szalonnasütés is lehetséges. A szurdokon végighalad a Közép-Dunántúli Piros turistaútvonal, amelynek ezen szakaszának érdekessége, hogy a patak többször keresztezi az utat, híd nélkül. (Köveken ugrálva megoldható az átkelés). Megközelítése: Legkönnyebben vonattal a Győr–Veszprém-vasútvonalon, de autóval is érkezhetünk a 82-es főúton, Veszprém-Zirc vagy Győr felől.[8]
Zirc északi részén, a Kardosrétnél éri el a patak völgyét a bakonyi piros sáv jelzésű turistaút, valamint a Mária-út. A Kardosréttől közvetlen északra a Szesztra-hegy 460 méter magas orma magasodik, míg a patak nyugati oldalán a Molnár-hegy 410 méter magasságú tömbje emelkedik. A Mária-út a Fekete-érnél kelet felé elhagyja a patak vonalát. Ugyanitt, ám a patak nyugati oldalán emelkedik a 453 méter magas Bocskor-hegy. A Bocskor-hegyet követően, de még a Csárda-völgyet el nem érve, északkelet felé le lehet térni a piros négyzet jelzésű turistaútra, amely Károlyházára visz. A Bocskor-hegy és az Éles-hegy közt húzódó Csárda-völgy torkolatával szemben van a patak keleti oldalán az 515 méter magas Cuha-hegy.[9]
A patak nyugati partján húzódó 445 méter magas Éles-hegyet követően a Porva-Csesznek megállóhelynél van lehetőség nyugat felé a sárga + jelzésű turistaútra, míg délnyugat felé a zöld sáv jelzésű turistaútra letérni, ami Bakonybél település irányába vezet. A vasútállomás mögötti hegy a Kopasz-hegy. Vinyétől délre, a patak nyugati oldalán emelkedik az Iszka 455 méter magas csúcsa, tőle délnyugatra pedig a szintén 455 méter magas Kesellő-hegy található. A patak nyugati oldalán fekvő Iszka-hegy és Vinye közt, a Cuha keleti részén fekszik a 494 méter magas Zörög-tető. A Győr–Veszprém-vasútvonal ezen szakaszán két viadukt és három alagút található. A piros sáv jelzésű turistajelzés Vinyénél nyugat felé fordul és innentől kezdve, egészen az Ördög-rétig nem követi tovább a patak vonalát. A Kőpince-barlang Vinyétől keletre található.[5]
Vinyétől kezdve egy rövid szakaszon a sárga sáv jelzésű turistaút, a zöld sáv jelzésű turistaút, valamint Vinye és az Ördögrét közt a piros + jelzésű turistaút halad a patak mentén. Előbbi kettő a Zsidó-rét előtt kelet felé folytatódik és nem haladnak tovább a patak mentén. A piros + jelzésű turistaút, valamint a sárga + jelzésű turistaút a Zsidó-réttől együtt haladva követik a patakot. Majd a Pakucs pihenőtől kezdve a sárga + jelzésű turistaút nyugat felé elhagyja a patak vonalát. A Pakucs pihenő után a patak keleti oldalán emelkedik a Kenyeri-hegy. A Kenyeri-hegyet megkerülve, de még az Ördög-rét előtt a pataktól délre található a Zsivány-barlang. Innen tovább haladva a pataktól északra fekszik a Remete-barlang. Ezt követően ér el a vízfolyás az Ördög-rétre.[10]
Az Ördög-rétnél nyugatnak kanyarodik a piros + jelzésű turistaút, ám a piros sáv jelzésű turistaút útvonala újra a patak medrét követi, egészen a 83107-es számú közútig, mely Bakonyszentlászlót köti össze Bakonyszentkirállyal. A piros sáv jelzésű turistaút itt délnek fordul.
Élővilága
Flórája
Tavaszi virág a Cuha medrében egy ciprusmohákkal borított sziklánTurbánliliom virága
A Bakonyszentlászló, Bakonyszentkirály, Porva, Csesznek, Zirc által határolt mintegy 2037 hektárnyi kiterjedésű, légvonalban 10 kilométer hosszú Cuha-völgy növénytakaróját 423 hajtásos növényfaj alkotja. Többnyire bükkösök, szurdokerdők, törmeléklejtő erdők, bükkös sziklaerdők, mészkedvelő tölgyesek ölelik körbe a patak medrét. Zirc irányában égerligetek szegélyezik a patakot, melyek helyét a város irányában kiszélesedő völgyben főleg özönnövények foglalják el, mint például a bíbor nebáncsvirág(Impatiens glandulifera), valamint a kaukázusi medvetalp(Heracleum mantegazzianum).
Ezek közül védett növényfaj hazánkban a farkasölő sisakvirág, a havasi turbolya, az erdei tündérfürt, a gímpáfrány, a csillagőszirózsa, a szártalan bábakalács, a fehér madársisak, a kardos madársisak, a farkasboroszlán, a szálkás pajzsika, a kikeleti hóvirág, a Szent László-tárnics, a gömbös kövirózsa, a turbánliliom, az erdei holdviola, a kapcsos korpafű, a madárfészek kosbor, a fehér sarkvirág, a szártalan kankalin, valamint a piros mécsvirág.
A Cuha-patak környezetében található a Fenyőfő település külterületén fekvő Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület. A homoktalajon élő a erdeifenyőkből(Pinus sylvestris) álló fenyves tápanyagban szegény talajon szinte egyeduralkodó növénynek számítanak a fafajok közt, melyek aljnövényzetében keverednek a szárazabb, melegebb, alföldi homokos élőhelyeket kedvelő, illetve a hűvösebb, nedvesebb, hegyvidéki élőhelyeket kedvelő lágyszárúak. A természetvédelmi oltalom alatt álló vidék 1954 óta kiemelten védett terület.[14]
A patak mentén kiépített szennyvízelvezető hálózattal a következő települések rendelkeznek: Zirc, Porva,[15]Bakonyszentlászló, Réde, Bakonybánk,[16]Bana, Bőny,[17]Gönyű és Nagyszentjános.[18] A napi átlag 126 m³ terheléssel működő bakonyszentlászlói szennyvíztisztító telepen háromlépcsős szennyvíztisztítást végeznek. A tisztítási folyamat végén visszamaradó iszapot a mezőgazdaság hasznosítja.[19]
.jpg)
.jpg)
