PROFILPELAJAR.COM

Nyúldomolykó
	Magyarországi példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Pontyszerűek (Ostariophysi);
Rend:	Pontyalakúak (Cypriniformes);
Öregcsalád:	Cyprinoidea;
Család:	Pontyfélék (Cyprinidae);
Alcsalád:	Leuciscinae;
Nem:	Leuciscus; Cuvier, 1816
Faj:	L. leuciscus;
Tudományos név
	Leuciscus leuciscus; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
	Cyprinus dobula Linnaeus, 1758; Cyprinus graining Walbaum, 1792; Cyprinus grislagine Linnaeus, 1758; Cyprinus lancastriensis Shaw, 1804; Cyprinus leuciscus Linnaeus, 1758; Cyprinus mugilis Vallot, 1837; Cyprinus salax Gronow, 1854; Cyprinus simus Römer-Büchner, 1827; Cyprinus squalus Walbaum, 1792; Cyprinus umbra Walbaum, 1792; Idus stagnalis Dubalen, 1913; Leuciscus argenteus Fitzinger, 1832; Leuciscus dobula (Linnaeus, 1758); Leuciscus leuciscus baicalensis kirgisorum Berg, 1912; Leuciscus leuciscus roulei Bertin & Estève, 1948; Leuciscus majalis Agassiz, 1835; Leuciscus rodens Agassiz, 1835; Leuciscus rostratus Agassiz, 1835; Leuciscus rostratus Valenciennes, 1844; Leuciscus saltator Bonaparte, 1846; Leuciscus vulgaris Fleming, 1828; Squalidus baicalensis (non Dybowski, 1874); Squalius chalybeius Heckel, 1852; Squalius lepusculus Heckel, 1852; Squalius leuciscus elata Fatio, 1882; Squalius leuciscus elongata Fatio, 1882; Squalius leuciscus lateristriga Fatio, 1882; Squalius mehdem Warpachowski, 1897; Squalius vulgaris argenteus Walecki, 1863; Squalius vulgaris leptorhinus Walecki, 1863; Squalius vulgaris minor Walecki, 1863; Squalius vulgaris robustior Walecki, 1863;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nyúldomolykó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nyúldomolykó témájú kategóriát.

A nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

A Leuciscus halnem típusfaja.

Előfordulása

A nyúldomolykó főként a homokos vagy kavicsos talajú, gyors folyású vizek lakója. Írországtól Szibériáig megtalálható. A magyarországi folyóvizekben, főleg az erős sodrású részeken, mindenütt előfordul.

A Dél-Franciaországban, azaz a Rhône, Garonne és az Aduor vízrendszerében élő rokon halat, melyet korábban, a Leuciscus leuciscus burdigalensis név alatt az alfajának véltek, manapság önálló fajként van számon tartva.

Megjelenése

A hal teste előfordulási helyei szerint változó mértékben nyújtott, csaknem kerekded, kis fejjel és szűk, gyengén alsó állású szájréssel. Pikkelyei nagyok, 47-53 az oldalvonal mentén. Hátúszója 10-11, farok alatti úszója 10-12 sugarú; a farok alatti úszó pereme gyengén öblösödő. Garatfogai kétsorosak, 2.5-5.2(3). Háta sötét, kék csillogással; oldalai sárgásak, ezüstösen csillogóak; hasoldala fehéres. Mell- és hátúszói, valamint a farok alatti úszó a sárgástól a narancsszínűig változhat. Oldalvonala felül és alul gyakran sötéten szegett. Testhossza 15-20 centiméter, legfeljebb 40 centiméter; a legnagyobb példány elérheti az 1 kilogrammos testtömeget is. 42-46 csigolyája van.

Életmódja

A felszín közelében mozgó, rajban élő halfaj, egyike a legjobban úszó halaknak a pontyfélék között. Tápláléka plankton, férgek, csigák, rovarlárvák, vízi- és repülő rovarok, ritkábban növényi részek is. Legfeljebb 16 évig él.

Szaporodása

Április-májusban ívik, ilyenkor a hímek egész testét apró nászkiütések borítják. A körülbelül 2 milliméter átmérőjű ikrák vízinövényeken és köveken tapadnak meg. A nyúldomolykó 3. életéve végén ivarérett, ez ritkán egy évvel korábban is bekövetkezhet.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 8.)
Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
Leuciscus leuciscus (Linnaeus, 1758) FishBase
Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 323.