A megye északnyugati szélén helyezkedik el, a Tisza mellett, a folyó bal parti oldalán.
Különálló településrészei: Üdülőtelep, közvetlenül a folyó partján, a központtól 3 kilométerre északnyugatra, valamint Kistiszahát, a belvárostól 7 kilométerre nyugati irányban.
A térség fontosabb települései közül Tiszakanyár 5, Tiszatelek 10, Beszterec 12, Vasmegyer 17, Kemecse pedig 23,5 kilométer távolságra található. Cigándtól légvonalban kevesebb, mint 5 kilométer választja el, közúton viszont ez a távolság megközelíti a 15 kilométert.
Megközelítése
A vízi utat leszámítva ma csak közúton érhető el, Nagyhalász-Tiszatelek, illetve Kékcse-Tiszakanyár felől is a 3834-es, Demecser felől a 3827-es, Pátroha felől pedig a 3828-as úton. Határszélét nyugaton érinti még 3826-os út is.
Korábban elérhető volt vonattal is, a MÁV által üzemeltetett Nyírvidéki Kisvasút 119-es számú Nyíregyháza NYK–Kótaj–Buj–Herminatanya–Dombrád) vonalán, de 2009 óta a vonalon szünetel a forgalom.
A 15. század közepétől a Várdaiak kisvárdai uradalmához tartozott, amelyet 1611-től a leányági örökösök között osztottak meg.
A 20. század elejére kialakult túlnépesedés következményeként erőteljes volt az Amerikába vándorlás (1930-ig 111 lakos).
1951-1953 között 400 fővárosi értelmiségit, köztük a haláltáborból megmenekült zsidókat telepítettek ki a falu kuláknak nevezett nagygazdáihoz, s ezáltal Hortobágy után a második legnagyobb gulágként (Gulag, kényszermunkatáborok a volt Szovjetunióban) emlegetett községgé vált Dombrád.
A több évszázados tiszai révátkelő helyén 1923-ban Dombrád és Cigánd között faszerkezetű pontonhidat, majd kompátkelő helyet létesítettek, amely 1990-ig biztosította a közlekedést a Rétköz és a Bodrogköz között. Lebontása után a Tiszakanyárnál épített vasbeton híd vette át ezt a feladatot.
2001-ben a város lakosságának 92%-a magyar, 8%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,5%-a magyarnak, 7,7% cigánynak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,4%, református 58,5%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 6,8% (16,2% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 6,7% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% németnek, románnak, szlovénnek és ruszinnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,5% volt római katolikus, 39,2% református, 2,1% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox keresztény, 6,3% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).[14]
.jpg)
