A közvetlen szomszédos települések: észak felől Gyulaháza, délkelet felől Nyírmada, dél-délkelet felől Rohod, dél felől Petneháza, nyugat felől pedig Nyírtass.
Az ország távolabbi részei felől a 4-es főúton érhető el a legegyszerűbben, attól mintegy 8 kilométerre keletre helyezkedik el. Ahhoz képest, hogy a főút alig több mint 6 kilométerrel halad el a település mellett, csak aránylag nagy kerülővel érhető el abból az irányból.
Nevének eredete
A település neve bizonytalan eredetű. Valószínű, hogy a Karász helynév a személynévként alkalmazott magyar kárász halnévből keletkezett, de más vélemény szerint a káliz népnévből ered. A tájegységre utaló Nyír előtagja megkülönböztetésre szolgál.
Története
Nyírkarász a fellelhető oklevelek szerint valószínűleg már a 13. század végén állhatott. Neve az oklevelekben Karaz, Karos, Charas és Garaz alakokban fordult elő. A 14. század elejétől az ez idő tájt megalakuló nemesi vármegye rendszeresen itt tartotta üléseit, egészen a 18. század közepéig. A 13. század végén, 14. század elején a település birtokosai Sándor bán és fiai voltak. Az oklevelekben Karászinak is nevezett Sándor bán első ismert őse nagyapja, a 13. század első felében élt Drugh. Róla nevén kívül más adat nem maradt fenn. Fiáról, (Drugh fia Sándor) Sándorról azonban több oklevél is megemlékezik. Ez a Sándor karászi birtokán várat is építtetett. Karász egészen 1328-ig maradt tulajdonuk.
A falu a 15. században Perényi Pál birtoka lett. Özvegye 1481-ben bizonyos kártételek kiegyenlítése végett egy részét átengedte a szomszédos településen, Madán birtokos nemeseknek. A 16. században a Bacskai, a Tárkányi, az Ibrányi, a Derecsényi, a Garai és a Soós családok voltak a birtokosai. 1618-ban Tárkányi Istvánnak, Ramocsaházi Istvánnak, Horváth Józsefnek, Szintei Mártonnak és Parasznyai Józsefnek 20 jobbágya volt a településen.
A 19. század közepén Karász lakosainak száma 1603 fő volt.
Nyírkarász, földvár légi fotónNyírkarász, földvár légi felvételen
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 2,2% cigánynak mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,7%, református 20%, görögkatolikus 32,9%, felekezeten kívüli 1,9% (12% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,4% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% ruszinnak, 4,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,5% volt római katolikus, 18,5% református, 24,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 3,9% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).[13]
