A közvetlen szomszédos települések: észak felől Laskod, északkelet felől Nyírjákó, délkelet felől Baktalórántháza, délnyugat felől Levelek, nyugat felől Nyíribrony, északnyugat felől pedig Ramocsaháza.
Megközelítése
Csak közúton érhető el, Baktalórántháza vagy Ramocsaháza érintésével, a 4104-es úton.
Története
Nyírkércs a környék egyik legrégebbi települése.
Neve a Kér törzsnévből keletkezett.
A község keletkezése a 10. századra tehető, telepítés formájában. Első lakói katonáskodó várjobbágyok voltak.
A település neve V. István1282-ben kelt oklevelében bukkan fel először. Az okirat szerint a kiskércsi kétekényi földet, melyet Laskod határából szakítottak ki, Bogdai (Baktai) Illés (comes) ispán kapta, aki azt továbbadományozta két serviensének. A falu önállósodása és Laskodtól való elszakadása csak a 14. században következett be.
A település a 14. században két részből, Alsó- és Felsőkércs-ből állott. A Kércsy-családnak Alsókércsen voltak birtokai, s itt volt kúriájuk is. A településen még Lónyai Andrásnak és a Jármy család-nak volt birtoka.
A község a 18. század. közepén újratelepült, ekkorra már a falu Alsó- és Felsőkércs formája nem észlelhető.
NyírkércsBaktalórántháza nagyközségi közös tanács társközsége volt, 1990-ben önállóvá vált, Nyírjákóval közös körjegyzőséget működtet.
A falunak 8-tantermes iskolája, óvodája, idősek napköziotthona, bentlakásos idősek otthona is van.
A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2020. október 26-án feloszlatta magát.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester egyedüli jelöltként indult el, így meg is tarthatta posztját.
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,3%, református 47,5%, görögkatolikus 12,7%, felekezeten kívüli 0,5% (14% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% ukránnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,4% volt római katolikus, 42,3% református, 12,5% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 1,7% felekezeten kívüli (24,6% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
Református temploma - eklektikus stílusban 1896-ban épült, Márta Gábor tassi vállalkozó terve és munkája által.
Római katolikus temploma - 1997-ben épült fel. Mária képét az egri érsekség adományozta. Szentségtartója népi fafaragó műve, a márványból készült oltárasztal német hívek adománya. A háromrészes oltárkép Küzmös Enikő festőművész alkotása.
