Szamosbecs a 14. század elején már község volt, az oklevelek szerint papja is volt, mely pápai adót fizetett. 1424-ben nevét Beecz, 1470-ben Beczh alakban írták.
A 14. század végén Drágh és Balk birtoka. 1409-ben Csáky Györgyöt iktatták be felerészébe. 1424-ben a Drágfyak osztoztak a településen, s az övék maradt a bélteki uradalommal együtt a 16. század közepéig. A Drágfiak mellett részbirtokot szereznek még itt a Gacsályi, a Csató és a Berzeviczy családok is. A 17. század közepéig a szatmári várhoz tartozott, 1663-ban Prépostházy Zsigmond kapta meg. A 18. század elejétől a 19. század közepéig a gróf Teleki család és a gróf Károlyi család birtoka.
A település a Szamos árvizeitől sokat szenvedett, az árvíz az 1800-as évek közepén a falut már majdnem egészen elvitte, de a vármegye 1828-ban új medret ásatott a folyónak, s így megmenekült a falu.
A település főleg mezőgazdaságból és almatermelésből él. Környékén szép almáskertek vannak.
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[17]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,9%-a magyarnak, 6,9% cigánynak, 4,2% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,4%, református 70%, görögkatolikus 4,2%, felekezeten kívüli 6,7% (12,2% nem válaszolt).[18]
2022-ben a lakosság 89,8%-a vallotta magát magyarnak, 6,5% románnak, 4,4% cigánynak, 0,3-0,3% ukránnak, görögnek, németnek és lengyelnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,1% volt római katolikus, 50,9% református, 5,5% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,3% ortodox, 5,1% felekezeten kívüli (31,1% nem válaszolt).[19]
Nevezetességei
Református temploma a reformáció előtti időkben épült. 1638-ban és 1889-ben felújították, a tornyot 1837-ben építették hozzá.