A vármegye északkeleti részén fekszik. Lakott területei a Tisza bal parti oldalán találhatóak, közigazgatási területének nagyobbik hányada viszont a jobb parti részen, tehát már a Beregi-síkon terül el.
Zsáktelepülés, közúton csak Mándok déli külterületei felől érhető el, a 4115-ös útból keletnek kiágazó 41 108-as számú mellékúton. Határszélét több helyen megközelíti még a beregi térség egyik fő összekötő útjának számító 4113-as út is, de a területére sehol nem lép be.
Története
Benk neve már 1297-ben Terra Benk néven szerepel az oklevelekben. A falu a Gutkeled nemzetség-hez tartozó Apaj fia Apaj birtoka volt, majd az ugyancsak e nemzetséghez tartozó Anarcsy család birtoka lett.
A későbbiekben az Anarcsinak nevezett Ujlaki György kapta királyi adományozás útján, az ő halála után újra a királyra szállt vissza. A 18. század végén a Vay család szerezte meg királyi adományként, később pedig a szatmári püspök birtoka volt. A falu figyelemreméltó helyneveit is feljegyezték a 20. század elején: Barát-erdő, Goron, Szerés, és Ó-benk.
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,1%, református 84,2%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 1,2% (5,2% nem válaszolt).[4]
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 11,3% cigánynak, 0,7% ukránnak, 0,2% románnak, 0,2% görögnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,5% volt római katolikus, 59,2% református, 2,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 5,4% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).[5]