A falu nevének „Varsány” tagja ómagyar törzsi helynév, míg „Kis-” előtagja megkülönböztetésül szolgál a szomszédos Nagyvarsánytól.
Fekvése
A vármegye és egyben a Nyírség északkeleti részén helyezkedik el, Vásárosnamény északnyugati szomszédságában. A szomszédos települések közül Nagyvarsány alig 1, Vásárosnamény mintegy 3 kilométerre található; a megyeszékhely, Nyíregyháza mintegy 60 kilométer távolságra fekszik.
Megközelítése
Közúton Vásárosnamény vagy Nagyvarsány érintésével érhető el, a 4115-ös úton. Déli határszélét pontszerűen érinti még a 4108-as út is.
Távlati tervek szerint a település mellett fog elhaladni az M3-as autópálya legkeletibb, az országhatárig vezető szakasza is.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 111-es számú Mátészalka–Záhony-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Kisvarsány megállóhely a belterület északnyugati szélén helyezkedik el, a 4115-ös út mellett, közel a nagyvarsányi határhoz, ezáltal könnyen kiszolgálja az utóbbi település lakóit is.
Története
Kisvarsány és környéke már az újkőkorban is lakott hely volt, területén neolit- és bronzkori leletek kerültek felszínre, de találtak itt szkíta és hun eredetű leletanyagot is.
A 19. század végén és a 20. század elején gróf Gyulay Istvánnak volt itt nagyobb birtoka, 1926-ban pedig Braun Andornak, Csillag Sándornak, Máthé Bélának és a Rochlitz Dávid fiai és Friedmann Adolf cégnek. 1969-ben Vásárosnaménnyal közös községi tanács alakult, Vásárosnamény székhellyel. 1979-ben a Nagyvarsány és Gyüre egyesítésével létrejött Varsánygyüre társközsége lett. 1990-ben önálló községi önkormányzatot hoztak létre.
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,2%, református 60,8%, görögkatolikus 2,1%, felekezeten kívüli 4,5% (23,9% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 95,7%-a vallotta magát magyarnak, 4,9% cigánynak, 0,9% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, románnak és ruszinnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,4% volt római katolikus, 56,1% református, 1,6% görög katolikus, 4,2% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 12,5% felekezeten kívüli (21,8% nem válaszolt).[13]
Vallás
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakosainak többsége, kb. 86,5%-a református vallású. Római katolikus kb. 6,5%, görögkatolikus kb. 3,5%. míg más felekezethez, illetve egyházhoz kb. 2% tartozik. Nem tartozik egyetlen felekezethez sem kb. 0,5%, nem válaszolt vagy ismeretlen pedig kb. 1%.[14]
A Hajdúdorogi egyházmegye (püspökség) Szatmári Főesperességének Nyíri Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával, Vásárosnamény filiája.
Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Szabolcs Vármegye.