A református kéthelyi Hunyady család köznemesi ágának a sarja. Hunyady Margit 1854. február 21-én született a Szabolcs vármegyei Kisvarsányban, birtokos nemesi családban. Apja kéthelyi Hunyadi Sándor járási főszolgabíró, anyja gencsi Balásházy Katalin (1829–1896) volt.[2] Anyai nagyapja balásházi és gencsi Balásházy János (1797–1857) ügyvéd, szolgabíró volt. 1873-ban kötött házasságot Szathmáry Árpád színésszel. Bródy Sándor szerelméből született Hunyady Sándor törvénytelen gyermeke 1890-ben.
1871. július 10-én kezdte pályáját Szatmáron, Szathmáry Károly társulatánál, majd nagyobb vidéki színházakban, köztük Kolozsváron működött, ahol szende és drámai szerepeket játszott. 1880. április 14-én mint vendég fellépett a Nemzeti Színházban, a Fény árnyaiban, Charlotte szerepében. 1880-ban Mándoky Bélánál működött, Aradon. 1883–84-ben Nagy Vincénél, 1885-ben Gerőffynél, 1886–87-ben Krecsányi Ignácnál, 1889–91-ben Kolozsvárt. 1896. március havában elbúcsúzott a kolozsvári közönségtől Fedora címszerepében, Budapestre, a megnyíló Vígszínházhoz szerződött. Játékát egyszerűség, természetesség és szenvedélyesség jellemezte.
Sírjánál Faludi Miklós és Kazaliczky Antal búcsúztatták. Sírkőfelirata: »Minden bánatnak van oltogató könnye«. (A Szigetvári vértanukból. Anna monológja).
Főképp szalondarabok hősnőit alakította, de színdarabot, verseket, cikkeket is írt.
Főbb művei
Régi világ (színmű, Vígszínház, 1902).
Lefordította Alphonse DaudetSapho című színművét is. (Bemutató Kolozsvár, 1893. március 25.)
Szerepei
Lecouvreur Adrienne (Scribe–Legouvé)
Du Hamelné (Belot: A 47. cikk)
Aigrevillené (Feydeau: A nőszabó)
Juana (Echegaray: Őrült vagy szent)
Jegyzetek
↑Halála dátuma hol augusztus 24, hol 25. A Családi albumban fia, Hunyadi Sándor augusztus 24-re teszi a temetés napját.
