Szatmár váraSzatmárnémeti belvárosának helyén állt. Ma már semmi nem látható belőle.
Leírása
A szatmári végvárat ma már csak az itáliai hadmérnökök által készített alaprajzokból ismerhetjük meg. Neves hadi építészek tervezték meg, többek között a Baldigara fivérek: Ottavio és Giulio vagy Cesare Porta. A szabályos ötszögletű erősséget sarkain egy-egy olaszbástya védelmezte. Megközelítését két kapu szolgálta, udvarán helyezkedtek el a nagy létszámú katonaság szállásai, valamint az élelmiszer és hadianyag raktárak. A végvár külső védőműveit is fokozatosan kiépítették, olló és szarvműveket emeltek szintén fa-föld alapra.
A városbeli építkezések során felbukkanó vármaradványok arra vallanak, hogy a vizenyős talajban készített alapokat nagyobb méretű kőtömbökre és néhány sornyi téglára fektették le a korabeli építők. Nagyobb méretű régészeti kutatás nem történt a szatmári vár pontosabb megismerésére.
Nevének eredete
Szatmár nevét a régi írások 1150-ben említik először Zothmar néven. Nevét egykori tulajdonosáról kapta.
Története
A környék már ősidők óta lakott volt, helyén ősi földvár maradványait találták.
11-13. század
Az egykori Ecsedi-láp mocsarai szélén fekvő Szatmár első várának építése - a fellelt adatok alapján - I. István király, s az államalapítás idejére tehető, határvédelmi célokból épült földvár lehetett, mely az 1000 táján épült első ispáni várak közé tartozhatott.
1217-től 1230-ig királyi erősségként (Castrum Regium) jelölik az oklevelek, vagyis itt már erődítmény állt.
1558-ban Izabella királynéSzapolyai János özvegye, János Zsigmond gyámja Szatmár és Németi lakosait felmentette a vámok fizetése alól.
Balassa Menyhértet tette meg főkapitánynak, s Nagybányát három vármegye dézsmájával neki adta, s lakhelyéül Szatmárt rendelte. Balassa Menyhért azonban a vár katonáit maga mellé állítva a várat Habsburg Ferdinánd részére elfoglalta.
János Zsigmond török segítséggel megostromolta Szatmárt, de Zay Ferenc kapitány vitézsége miatt sikertelenül.
1565-ben azonban amikor Balassa Menyhért csapataival Kassa környékén portyázott, Báthory István a várat katonáival hirtelen meglepve, azt visszafoglalta.
1565-ben Schwendi Lázár és Báthory András nagy erőkkel indult a vár visszaszerzésére, Báthory István a várat a közelgő sereget látva a várat felgyújtotta, s magára hagyta. Schwendi Lázár a magára hagyott várhoz könnyen hozzájutva azt elfoglalta, majd a várat ismét erősen felépíttette. Az ötszögletűre épített Szatmári vár 1569 és 1573 között készült el
Giulio Baldigara tervei szerint.
1657-ben Szatmár már Rákóczi birtok volt, melyet a lengyelek pusztítottak.
1668-ban I. Lipót a Szatmáron élő nemeseket adófizetésre és katonatartásra kötelezte.
Még ebben az évben a vármegye gróf Nádasdy Ferenc országbírónak panaszkodik a szatmári vár német katonaőrségének sarcolásaira, s kéri az országbírót, cseréljék magyarra az őrséget.
1669-ben az elkeseredett nemesség, s a közeli Aranyosmeggyes várának védői Lónyai Annának, a vár úrnőjének biztatására megtámadták és felkoncolták a vár német őrségét, miközben éppen zsákmányszerző úton voltak.
Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.