A Taktaközben helyezkedik el, a Tisza jobb parti oldalán, a megyeszékhely Miskolctól 43 kilométerre keletre, Tokajtól körülbelül 15 kilométerre délnyugatra.
Csak közúton közelíthető meg, Tarcal felől a 3617-es, Taktabáj, illetve Taktakenéz felől a 3621-es, Szerencs felől pedig a 3622-es úton.
Története
Prügy és környéke már az őskorban is lakott volt. Árpád-kori település. Nevét egy Prud nevű ispánról kapta.
Prügy neve egykor Prügymonostra volt, és az Aba nemzetség birtokai közé tartozott, és itt e településen állt egykor a nemzetség által alapított monostor, Prügymonostora is.
1908 óta hívják Prügynek, azelőtt Pthrügy volt a neve.
A török időkben a lakosság a közeli mocsarakba menekült. Az első világháborút követő román megszállás alatt és 1944 őszén a település jelentős háborús károkat szenvedett. A község református templomának kertjében megközelítőleg 100 román és szovjet katona nyugszik. Emlékművüket 2007 augusztusában avatták fel.
2001-ben a település lakosságának 65%-a magyar, 35%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 34,5% cigánynak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43%, református 36,8%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 7,5% (9,9% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 14,6% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, lengyelnek és szlováknak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,6% volt római katolikus, 25,3% református, 4,5% görög katolikus, 3% egyéb keresztény, 10,9% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).[13]
Látnivalók
Móricz Zsigmond-ház (tájház) – Az író szülei 1884-ben költöztek Prügyre; Móricz Zsigmond 1888 - 1894 között élt itt, közben 1890-től Debrecenben tanult.
Móricz-mellszobor
Református templom
Katolikus templom
Millennium emlékmű (Szent Korona és Turul, Simorka Sándor és Ekker Róbert alkotása, 2001)[14][15]
Itt született 1927. augusztus 20-ánSzepessy István okleveles agrármérnök, a növénykórtan professzora, a felsőfokú, posztgraduális növényvédelmi szakmérnöki képzés és a növényvédelmi szakirányú mérnök magyarországi megalapítója.