A Hernád partján fekvő települést1282-ben említik először, mint a Bárca-nemzetség birtokát.
A törökök sokáig nem foglalták el, mert a Hernád természetes védvonalat képezett, de 1640-ben török hódoltság alá került a falu. A lakosság többször is elmenekült, nemcsak a török időkben, hanem a Rákóczi-szabadságharc alatt is.
Földesurai, a Bárczayak szlovákokkal telepítették be. A Bárczayak építtették a kastélyt is 1830 körül.
A fallal körülvett nemesi udvarház kőből épült.[3]
2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 25,2% cigánynak, 0,3% horvátnak, 12,9% egyéb nemzetiségűnek mondta magát (2,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,1%, református 14,5%, görögkatolikus 14,5%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 0,9% (6% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 95,5%-a vallotta magát magyarnak, 21,1% cigánynak, 0,3-0,3% ukránnak, szerbnek és románnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,1% volt római katolikus, 11,8% református, 8,3% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 3,8% felekezeten kívüli (16,6% nem válaszolt).[14]