A települést 1248-ban említik először, az egri püspökség birtokaként, nem sokkal ez után épülhetett rövid ideig fennálló vára. A püspökség 1457-ben Bükkzsércet és Noszvajt elcseréli Felsőtárkányért, így a karthauzi rend birtokába kerül. 1552-ben a települést feldúlták a törökök. A község lakossága szőlő-, gyümölcstermesztésből, mészégetésből élt.
Napjainkban munkát a nagyobb városokban találnak a lakosok, a hagyományos falusi élet kiveszőben van. A településen 4 bolt, posta, könyvtár, óvoda, és iskola található, ez utóbbi összevonva üzemel a cserépfalui iskolával. A presszó, a kocsma, és a fogadó a közösségi élet színtere a mindennapokban.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,7%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (2,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg több lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,5%, református 49,5%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 4,3% (6,3% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% szlováknak, 0,2% ukránnak, 0,1% cigánynak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,6% volt római katolikus, 36,5% református, 0,7% görög katolikus, 4,7% egyéb keresztény, 5,2% felekezeten kívüli (27% nem válaszolt).[14]
Turizmus
A falusi turizmus keretein belül megtalálható néhány magánszálláshely, illetve vendégház Bükkzsércen. Kerékpáros és gyalogos kirándulások induló helye, illetve az utóbbi időkben a vadászatok kezdő pontja a falu.
Bükkzsérc - Ódorvár légi fotó
Látnivalók
Hódos-hegy oromzatán lévő patkó alakú kopár természetes képződmény, ami messziről is jól látható
