A vármegye északnyugati részén, a Szuha-patak völgyében fekszik, Aggtelektől 10, Kazincbarcikától 26, Ózdtól 30 kilométerre, a szlovák határtól pedig mindössze 2,5 kilométerre (közigazgatási határa mintegy 9 kilométeren át egybeesik az államhatárral).
A környező települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Aggtelek és Trizs, délkelet felől Zádorfalva (5 km), délnyugat felől pedig Gömörszőlős; a határ túloldalán a legközelebbi település a szlovákiai Tornalja(Tornaľa). A legközelebbi városok: Putnok 19 és Kazincbarcika 26 kilométerre.
Szuhafő környékét a 13. században a Miskolc nemzetség birtokolta. A középkorban feltehetően már volt kápolnája, erről azonban írásos dokumentum nem áll rendelkezésre. A reformáció korán elterjedt, a községben 1540-ben már református gyülekezet alakult. A 18. században már volt egy fatemploma, de ez 1780-ban a faluval együtt leégett. Ma is álló temploma 1782-ben épült, tornya pedig 1861-ben. A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt kápolnát 1973–1974-ben építették.
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 4,6% cigánynak mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,8%, református 45%, görögkatolikus 2%, felekezeten kívüli 7,3% (19,9% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,4% volt római katolikus, 41,1% református, 1,8% görög katolikus, 1,8% egyéb katolikus, 2,7% felekezeten kívüli (31,3% nem válaszolt).[13]
Neves személyek
Itt született 1822-ben Bartók János gortvakisfaludi református lelkész.
