A vármegye középső részén helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól alig 15 kilométerre keletre, a Hernád mellett. Központja és közigazgatási területének nagy része a folyó bal parti oldalán terül el, de mintegy 4 négyzetkilométernyi terület hozzá tartozik a Hernád jobb parti oldaláról is.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, mely a belterületének déli széle mellett halad el. Központját a főúttal a 3607-es, Megyaszóval a 3702-es, Ongával és Újharangod nevű, különálló településrészével pedig a 3605-ös út köti össze. A 37-es főút és Újharangod között a 3723-as út biztosít kapcsolatot.
Története
A környék már az őskorban is lakott volt. A falut 1219-ben említik először, Gesztel néven, az egri káptalan birtokaként. A mohácsi csata után a törökök kifosztották. Később a tokaji uradalom része lett. 1585-ben már mezővárosként említik.
A 17. században a terület urai a Rákócziak voltak, akik hajdúkat telepítettek a faluba. Az 1635-ös országgyűlésen részt vevők azonban vissza akarták süllyeszteni a falut a jobbágysorba, tiltakozásul Gesztely és a közeli települések lakói az egri törökök segítségét kérték. A törökök újra megszállták a községeket. Mikor a törökök túl magasra emelték az adót, a falvak szerettek volna megszabadulni tőlük, a törökök ezért felgyújtották őket.
A két világháborúban is súlyos veszteségeket szenvedett a falu. 1944-ben a hadi események következtében pusztult el a Zmeskál-kúria értékes könyvgyűjteménye, köztük a Csokonai-kódex.
A településen 2003. szeptember 14-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] mert az előző faluvezetőnek – összeférhetetlenségi okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[12]
2001-ben a település lakosságának 70%-a magyar, 30%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 13,3% cigánynak mondta magát (12,6% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,8%, református 24,4%, görögkatolikus 2,6%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 9% (20,6% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak és szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,4% volt római katolikus, 19,3% református, 2% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,1% izraelita, 9,3% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).[15]
Látnivalók
Puky-kúria: tornácos udvarház, jelenleg idősek klubja működik benne
