Barátlak

Barátlak (Rohožník)
Barátlak zászlaja
Barátlak zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásHomonnai
Rangközség
PolgármesterJana Paľová
Irányítószám094 07 (pošta Nižná Sitnica)
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámHE
Népesség
Teljes népesség44 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság230 m
Terület3,59 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 40″, k. h. 21° 45′ 45″49.111111°N 21.762500°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 40″, k. h. 21° 45′ 45″49.111111°N 21.762500°E
Barátlak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barátlak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Barátlak (1899-ig Rohozsnyik, szlovákul: Rohožník) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.

Fekvése

Homonnától 28 km-re északnyugatra, az Ondava és az Olyka-patak között található.

Története

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROHOSNIK. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Dezsőfy Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik n. k. Felső Szitnitzéhez 1, d. Kosarótzhoz 2, n. ny. Piskarótzhoz 1, é. Pritulyánhoz fél óránnyira; egyéb tulajdonságai hasonlók Pristulyánéhoz.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rohosnyik, orosz falu, Zemplén vgyében, Jankócz fil. 112 g. k., 7 zsidó lak. 174 hold szántófölddel. F. u. Dessewffy. Ut. p. Orlich.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Barátlak, azelőtt Rohozsnyik. Tót kisközség, melynek csak 13 háza és 66 gör.-kath. lakosa van. A XVI. század elején a kir. kamara birtoka, azután Perényi Gáboré, míglen 1569-ben Pethő János kap rá kir. adományt. Az 1598-iki összeírás alkalmával Pethő István, Gáspár és Ferencz az urai. Még 1698-ban is a sztropkói uradalom tartozéka. 1773-ban Dessewffy Tamás, utána a Jekelfalussy és a gróf Schönborn család bírja. Ma nincs nagyobb birtokosa. Templom sincs a faluban, melynek postája Sztropkón, távírója Kelcsén és vasúti állomása Homonnán van.[4]

Magyar neve onnan való, hogy egykor kolostora volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 93, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 47 lakosából 44 szlovák volt.

2011-ben 39 lakosából 27 szlovák és 11 ruszin.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.

További információk