Első írásos említése 1240-ből származik. Legkorábbi ismert birtokosa a Kán nemzetségből származó Gyula bán volt,[4] melyre címerállata az oroszlánra emlékeztet.[5] A Turduna alakban írt nevű település valószínűleg a közeli dédesi vár tartozéka volt. IV. Béla, György fia Miklós gömöri ispánnak adta. Ekkor készült az a bizonyos oklevél, melyben először szerepel a falu neve és a település határának leírása, amely egészen Szentlélekig, a pálos-kolostorig terjedt. A 14. században a dédesi várral együtt a Palóczi család kezébe került. A következő évszázad a gyakori tulajdonosváltások kora. Főbb birtokosok a Szathmáryak, a Szentimreiek, a Csányiak. Egyik ilyen tulajdonos váltás 1585. június 15-én, amikor Balassi Bálint egyik faluját, a Hevesben fekvő Tardonát famulusának, Pozsgai Gáspárnak adományozza szolgálatai fejében,[6] amely a pataki ostrom volt.[7] A Rákóczi-szabadságharcot követően a reformátusok1732-ben a régi templom helyén új fatemplomot építettek, amelyben 1775-ben tűz ütött ki és leégett. 1786–1789 között épült fel a mai is álló kőtemplom.
A Bükk lábánál fekvő, egykor vadregényes környezetben elhelyezkedő falu ma a legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik. Jókai Mór a szabadságharc bukása után a feltételezett megtorlások elől itt keresett és talált menedéket addig, míg felesége, Laborfalvi Róza nem szerzett számára menlevelet. A Jókai-háznak nevezett épületben (egykori elemi iskola és tanítói lakás) kapott helyet a nagy mesemondó emlékszobája, tájházzal együtt.
Híres nemesek Tardona történetében:
Telepi Györgynek birtoka volt Tardonán, fia, Telepy Károly ezen a birtokon töltötte betegsége egy idejét az 1840-es években.[8] Telepi György 3. felesége Csányi Zsuzsanna színésznő, aki Csányi Béninek, a Jókai Mórt bújtató nemesnek a húga.
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 927 szavazásra jogosult lakos közül 614 fő járult az urnákhoz, négyük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatok közül pedig 203-203 esett az egyetlen (szocialista színekben induló) pártjelöltre, a hivatalban lévő Tóth József polgármesterre és egyik, független kihívójára, Balla Bálintra.[19] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. április 27-én tartották meg; ekkor már csak a korábbi holtversenyben részes két jelölt indult el, ez a helyzet pedig Tóth Józsefnek kedvezett.[12]
2009. július 19-én újra időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Tardonán, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[20] A választáson az addigi polgármester is elindult, de négy jelölt közül csak a harmadik helyet érte el.[14]
Teljes időközi választást kellett tartani Tardonán szűk nyolc évvel később, 2017. április 9-én is,[17] ismét csak testületi önfeloszlatás okán.[21] A hivatalban lévő polgármester ezen a választáson is elindult, és sikerült is megerősítenie a pozícióját.[17]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[22]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (10,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,7%, református 56,6%, görögkatolikus 0,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (24,9% nem válaszolt).[23]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% németnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,1% volt római katolikus, 46,5% református, 2,6% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 10% felekezeten kívüli (31,9% nem válaszolt).[24]
Az író bujdosásának emlékét őrzi a régi iskola épületének kisszobája. Láthatók relikviák, régi regények, képek. Az épület többi helyisége tájházként működik, ahol a néprajzi gyűjteményből mutatnak be válogatást, felelevenítve a helyi gazdálkodás, a lakáskultúra jellegzetes tárgyait, eszközeit.
Csányi Benjámin sírja
A Jókai Mórt bújtató földesúr sírja a mai napig megtalálható a község temetőjében, a sírt 2018-ban felújították.
Évente megrendezett ügyességi és tudásteszt túra.[27]
Tardona-vulkán
Főként miocén-kori vulkáni anyagok (andezit és andezit-breccsa) találhatóak a maradványokban. Az eredeti vulkán több kürtővel rendelkezett. Mára már csak sziklák, sziklakibúvások jelzik eredeti helyét.
Vadrózsa Tanösvény
A Tardonát Mályinkával összekötő külterületi útvonalon található, a hossza 2 km, emelkedős területen halad, az áltagos teljesítési ideje: 1 óra.[28]
Infrastruktúra
A község infrastruktúrája teljesen kiépített: ivóvíz, szennyvízhálózat, vezetékes gáz, kábeltelevízió, korszerű közvilágítás, 11 km portalanított út.
Egy nyáron, egy ősszel, egy télen bujdostam én ezekben az erdőkben, üldözöttje a hatalomnak. Házigazdám a derék Csányi Béni, nemes úr volt, földesúr; hatszáz hold erdő birtokosa. Kis szántóföldjét maga szántotta fiaival. Álnév alatt rejtegettek. Tudta mindenki, hogy bujdosó vagyok; senki sem árult el. A falut Tardonának hívták (...)
– Gyűjteményes díszkiadás, 1993 (a 314. oldal lábjegyzete)
Jókai Mór: Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből
Jókai Mór miskolci beszéde 1883-ban (részlet):
Én Tardonán bujdokoltam. Áldottak legyenek azok a szép bükkfák, amik bennünket elrejtegettek, de még áldottabb legyen a nép, mely titkunkat megőrizte, a veszélyt elhárította rólunk, házát vendégszeretettel nyitá meg előttünk, akkor midőn a vendéglátás tilalmas volt, s szeretetével enyhíté lesújtó bánatunkat. Holtomig emlékezetes marad rám nézve ez a szép vidék.
A vonalat 1997–98-ban tervezték, de végül nem épült meg. A mahócai szárnyvonalból Tizesbérc állomás előtt ágazott volna ki és északi irányba 5,7 km-en át Tardonáig tartott volna. Eleinte megvolt a szükséges pénz, de a környezetvédők megakadályozták, és mire a bíróság megállapította, hogy nincs igazuk a szükséges források már nem voltak meg.
Ma álmodozás szinten tervezik a megépítést, de pénz híján nem építették meg, ugyanis már Tizesbércnél sincsenek sínek. 35 éves tanulmányok szerint 70 millió forintra lenne szükség.
.jpg)
