Jávori István
2019-ben (Dusza Evelin felvétele)
Élete
Született	1960. szeptember 20. (64 éves) Miskolc
Nemzetiség	magyar
Házastársa	Bialkó Ildikó
Gyermekei	Jávori Mária (1986) Jávori Zsuzsa (1990)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	novella
Első műve	Változástenger
A Wikimédia Commons tartalmaz Jávori István témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Jávori István (egyértelműsítő lap).

Jávori István József (Miskolc, 1960. szeptember 20. –) általános iskolai tanár, író, wikipédista.

Édesapja Jávori István, édesanyja Káplár Mária. 1962-től Kazincbarcikán él. Gyermekkorában nyolc évig tanult zongorázni, aktívan sportolt: röplabdázott, a KVSE igazolt versenyzője volt. 1978-ban az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolában érettségizett és vegyészlaboráns szakmunkás bizonyítványt szerzett. Ezután a Borsodi Vegyi Kombinátban dolgozott, majd a szülei korai halála után Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán történelem-népművelés szakon szerzett diplomát. 1979. október 2-án kezdett el tanítani, eleinte képesítés nélküli nevelőként, majd 1984-től történelem szakos tanárként. Alberttelepen a Körzeti Általános Iskolában egy tanévet töltött el, Tardonán a Jókai Mór Általános Iskolában 19 évig tanított. Közben 18 hónapig sorkatonai szolgálatot teljesített (1985–1986) Kalocsán és Budapesten. 1992-től 1995-ig a tanítás mellett Egerben az Eszterházy Károly Főiskolán magyar nyelv és irodalom szakos másoddiplomát szerzett. 1999-től Kazincbarcikán dolgozik az Árpád Fejedelem Tagiskolában.

Felesége Bialkó Ildikó, tanítónő, két gyermekük: Mária (középiskolai magyartanár) és Zsuzsa (okleveles fordító és tolmács).^[1]

Általános iskolában – több mint 45 éve – tanít magyar nyelvet, irodalmat és történelmet. ^[2] A pályafutása során 14 tanulóközösségnek volt az osztályfőnöke. Élen járt ünnepi műsorok, rendezvények, vetélkedők, kirándulások, táborozások szervezésében, lebonyolításában. Tanítványai kiemelkedően szerepeltek vers- és prózamondásban, 2007 és 2017 között helyi, regionális és nemzetközi szavalóversenyeken 28 első helyezést értek el.^[3][4]

18 éven keresztül (Tardonán 13, Kazincbarcikán 5 évig) az iskolai könyvtár munkáját irányította. Tanítványaival (1988–1999) Móra Könyvklubot alapított, működtetett. 1988 és 1999 között a Tardonai Diáksportkör elnöki tisztét is betöltötte. Sportcsoportvezetőként (sakk, asztalitenisz) az általa felkészített tanulók szép sikereket értek el körzeti, városi és megyei versenyeken.

20 évig (1985-től 2005-ig) tagja volt a Tájak–Korok–Múzeumok Egyesületnek, Tardonán TKM Baráti Kört szervezett. 1986 és 1989 között úttörő csapatvezetőként, majd diákönkormányzat-vezetőként segítette a diákok tanórán kívüli ismeret- és élményszerző tevékenységét. A tardonai Jókai Mór Úttörőcsapat 1988-ban Kiváló Úttörőmunkáért kitüntetésben részesült.

1994-ben a Magyar Televízió dokumentumfilmet készített Tardonáról. Ebben a munkában külső segítőként – Jókai- és Mikszáth-idézetek válogatásában, a közreműködő diákok felkészítésében – vett részt.^[5]

2007–től szerkeszti az Árpád Fejedelem Tagiskola honlapját.

2014 tavaszán a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pedagógusok a Nemzeti Pedagógus Kar Országos Küldöttgyűlésének tagjává választotta.^[6] 2014. október 4. napjától 2016. október 4. napjáig az NPK Borsod-Abaúj-Zemplén megyei küldöttgyűlésének is tagja.

2014. november 30-ig feltöltötte az E-portfólióját az Oktatási Hivatal feltöltőfelületére, 2015 júniusában – tagiskolájában elsőként – minősítették, az eljárás során megfelelt, 100%-ot ért el, 2016. január 1-jétől a pedagógus II. fokozatba lépett.^[7]

2024-ben Kazincbarcika várossá nyilvánításának 70. évfordulóján a „Miénk a város!” – 10 évente megrendezésre kerülő – lakóhelyismereti és -történeti komplex 4 fordulós levelező verseny győztes csapatának felkészítő tanára volt.^[8]

Pályafutása során kiemelt figyelmet fordított a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulókra, részt vett tanítványaival az Útravaló Ösztöndíjprogramban (Út a középiskolába).^[9]

• A Borsodi Vegyi Kombinát fejlődésének története (1949-1978) – Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, Eger, 1984
• Minőségeszmény és emberideál Nagy László portréverseiben – Eszterházy Károly Főiskola, Eger, 1995

• 2008-ban jelent meg Változástenger című kötete, mely 40 rövid írását tartalmazza.^[10] ISBN 9789630646376
• A 2011-ben kiadott Kun Bélától Árpádig (Jubileumi évkönyv 1970–2010) helytörténeti kiadvány szerkesztője. ISBN 9789630812443

• 2005 óta publikál: újságokban,^[11] folyóiratokban,^[12][13] internetes oldalakon.^[14]

• A 2013-ban megjelent Az én mesém 6. kötetében^[21] olvasható a Robotmese című története.^[22]
• A Kazinci Klub 2017. április 11-én megjelent Őszülő kikelet című hangoskönyve két novelláját (Macskasors, Az alma és a fája) tartalmazza.^[23]
• A 2017 májusában megjelent Kuckóversek című hangoskönyv IV. részében (10 perc monda a környékről) a Hármas forrás című története hallható.^[24]
• A Lélekvetés (Kazinci Klub, 2018) antológiában található egy verse (Segítség) és két története (Itt vannak a fecskéink!, Macskasors).^[25]
• Pelle Anna (szerk.): A jövő városa – Kazincbarcika 100 (antológia) 2019 – Kazincbarcika 2054 (vers, 19. oldal)
• Az Álomkód (Kazinci Klub, 2019) antológiában található a Nostradamus nevet című karcolata (132–138- oldal).^[26]
• Lélekszirom (Kazinci Klub, 2022) antológia: Tankák (versek), Beavatkozás (novella), Világjárvány (vers), Kazincbarcika 2054 (vers) (78−83. oldal)
• Szívszilánkok (Kazinci Klub, 2023) antológia: Nyugdíj előtt (elbeszélés), Szolgálati pléd (vers)

• A 2015-ben az Ajándék Kazincbarcikának – 60 – antológiában (Kazincbarcika, 2015, fotók: Fodor Péter, borítógrafika: László Erzsébet) ISBN 9789631214734^[27] megtalálható a 60 című verse.
• A 2016 májusától megjelenő Ő-szülő Kikelet című irodalmi folyóiratban folyamatosan publikál. Itt jelent meg – többek között – egykori iskoláját köszöntő 45. évfordulóra és a modern kori népvándorlással foglalkozó Segítség című verse is.

2005-ben az Árpád Fejedelem Tagiskolában Ifjúsági Galaktika Baráti Kört alapított, novellái, recenziói és könyvkritikái jelentek meg a Solaria, az Intergalaktika, a scifi.hu és az SFportal.hu oldalán.

• 2009-ben regisztrált, 2011. augusztus 4-től megerősített szerkesztő, 2015. július 18-tól járőr. A szerkesztéseinek a száma több mint 100 000. Elsősorban szépirodalmi és szűkebb hazájával kapcsolatos szócikkeket szerkeszt.
• 2013 tavaszán a Wikimédia Magyarország karbantartó versenyén első helyezést ért el.
• A Központi Statisztikai Hivatal, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és a Wikimédia Magyarország Egyesület által a Statisztika Nemzetközi Éve, 2013 alkalmából versenyt hirdetett társadalomtudományi szócikkek írására. A társadalomstatisztika, demográfia és statisztikatörténet szekcióban 2. helyezést ért el.^[28]
• 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban, 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban a Wikitanács tagjává választották.
• 2016-ban az 1956-os szócikkíró versenyben 1. helyezést ért el a Húsz óra (film) szócikkel.^[29]
• 2018-ban a Wikimédia Magyarország karbantartó versenyén végig vezetve, 2018 ponttal első helyezést ért el.
• A Wikipédia:CEE Tavasz 2020 (Közép- és kelet-európai tavasz) nemzetközi szócikkíró versenyen 184 új szócikket írt, ötöt bővített. A pontversenyben 496,8 ponttal az 1. helyen végzett.^[30]
• 2022-ben a Wikimédia Magyarország karbantartó versenyén, 1241 ponttal első helyezést ért el.
• 2022-ben a Vasúti karbantartóversenyt is megnyerte, 64 szócikket bővített, javított, fényképekkel látott el.
• Az Ázsia-hónap 2022 szócikkíró versenyben a legtöbb szócikket (21) ő küldte be, így ő lett a magyar Wikipédia Ázsia-nagykövete ebben az évben.
• A Wikipédia:CEE Tavasz 2023 (Közép- és kelet-európai tavasz) nemzetközi szócikkíró versenyen a szavazásos és a pontversenyt is (435 ponttal) megnyerte.
• Az Ázsia-hónap 2023 szócikkíró versenyt is megnyerte, így ő lett újra a magyar Wikipédia Ázsia-nagykövete.
• 2024-ben a Karbantartó versenyt és a CEE Tavasz nemzetközi szócikkíró versenyt is megnyerte.

• A Közösségért jelvény arany fokozata (Tardona, 1985. március 18.)
• Élenjáró hallgató – sorkatonaként (Kalocsa, 1985. augusztus 2.)
• Miniszterhelyettesi dicséret és jutalom – sorkatonaként (Budapest, 1986. augusztus 7.)
• Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Művelődéséért emlékplakett – 10 év (Tardona, 1988)
• Eredményes sportvezetői munkáért – dísztárgy (Kazincbarcika, 1998. december 18.)
• Oklevél és tárgyjutalom Kazincbarcika város és az Árpád Fejedelem Téri Általános Iskola kulturális életében végzett kiemelkedő és eredményes tevékenységért (Kazincbarcika, 2001. január 22.)
• Eredményes oktató-nevelő munkáért – Kazincbarcika címerével díszített ólomkristály üvegváza (Kazincbarcika, 2003. december 18.)
• Oklevél és tárgyjutalom Kazincbarcika kulturális életében végzett kiemelkedő munkáért (Kazincbarcika, 2009. január 22.)
• Emléklap és tárgyjutalom a 20. véradás alkalmából – Magyar Vöröskereszt – (Kazincbarcika, 2009. november 25.)
• Aranytoll (Karcolat írói díj) (2010)^[31]
• Igazgatói dicséret a 2009/2010-es tanévben végzett kiemelkedő munka elismeréseként (Kazincbarcika, 2010. június 18.)
• Emléklap és tárgyjutalom a 30. véradás alkalmából – Magyar Vöröskereszt – (Kazincbarcika, 2012. november 28.)^[32]
• Tárgyjutalom a magyar közoktatás napja alkalmából rendezett városi ünnepségen (Kazincbarcika, 2013. december 12.)^[33]
• Aranydiploma – JONATÁN Első Országos Könyvmolyképző (Szeged, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013)^[34]
• Kazincbarcika várossá nyilvánításának 60. évfordulójának tiszteletére rendezett versíró pályázaton elért 1. helyezés^[35][36][37] (Kazincbarcika, 2014. március 7.)
• A városi pedagógusnapon Kazincbarcika Város Polgármesterének Elismerő Oklevele kitüntetésben részesült (Kazincbarcika, 2015. június 4.)^[38]
• Emléklap és tárgyjutalom a 40. véradás alkalmából – Magyar Vöröskereszt – (Kazincbarcika, 2016. november 30.)
• Ezüst minősítés A jövő városa – Kazincbarcika 100 pályázaton vers kategóriában a Kazincbarcika 2054 című alkotásáért (2019. szeptember 11.)
• Emléklap, plakett és tárgyjutalom az 50. véradás alkalmából – Magyar Vöröskereszt (2019. november 19.)
• Emléklap és tárgyjutalom a 60. véradás alkalmából – Magyar Vöröskereszt (2023. december 8.)

• 1974-ben a megyei úttörő olimpián a Kun Béla Általános Iskola röplabda bajnokcsapatának tagja.
• 1975 és 1978 között az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola Ságvári Endre KISZ-alapszervezetének titkára.
• 1984 és 1988 között tagja volt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetvédelmi Egyesületnek.
• 1986-ban alhadnagyként szerelt le a Magyar Néphadseregtől, 1993-ban tartalékos kiképzésen vett részt szakaszparancsnokként Rétságon, ekkor hadnaggyá léptették elő.^[39]
• Önkéntes véradó, véradásainak száma: 61.

• Szerzői adatlapja Moly.hu
• Jávori István internetes naplója (2009–2015)
• Írások az SFportal.hu oldalán – javori
• Portré (Kazincbarcikai Közélet, XVIII. évfolyam, 44. szám – 2006. november 9., 5. oldal)
• Szerkesztői lapja a Magyar Wikipédián

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Jávori István (író) témában.

• Változástenger Magyar Elektronikus Könyvtár
• Kun Bélától Árpádig (Jubileumi évkönyv 1970–2010) MEK
• Wikipédista portrék – Jávori István (2015. július 12.)
• Jávori István József Nemzeti Névtér