Rétságot 1393-ban a Losonczy család birtokában találjuk, neve ekkor Réthi Saagh. A településnek már a török hódoltság korában is volt temploma, erről Dwornikovich püspök jelentésében azt olvashatjuk: állapota rossz, de kijavítható; a prédikátor kálvinista, a Vattay földesúr házában lakik.
A török megszállás a 16. század közepén következett be 1562–63-ban Mehemed Daud hűbérbirtoka volt a település, majd 1566–67-ben Husszein budai basa livájából való török kapta meg.
1579-ben 20 adóköteles házat írtak össze. 1583–1584-ben birtokosa Boszna Hasszán, ekkor azonban elnéptelenedett, és még 1633–34-ben is csak 3 adóköteles házat írtak össze. 1656-ban Lónyay Gábor volt itt birtokos. 1715-ben két magyar, három tót, 1720-ban öt magyar telket említenek. Temploma és iskolája 1726-ban épült.
1770-ben Sréter Pál és családja birtokolta. 1910-ben özvegy gróf Benyovszky Béláné, Rosenbach Sándor és Herzfeld Frigyes tulajdonában volt. A településhez tartozó Pusztaszántót 1299-ben említik először. 1460-ban önálló községek sorában szerepelt, amely azonban a török idő alatt elpusztult. Lakóinak száma 1828-ban 167, 1871-ben 217 fő. Kastélya a 19. század első felében épült, klasszicista stílusban.
A település egykoron katonaváros volt. A helyőrségi laktanya 1936-ban létesült. Több katonai alakulat állomásozott Rétságon. Az utolsó a MH 31. Hunyadi János Gépesített Lövészdandár volt, amelyet 1997-ben megszüntettek, és a kaszárnyát bezárták.[4][5]
2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 1,6% szlováknak, 0,7% németnek mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,1%, evangélikus 6,3%, református 3,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,5% (29,1% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 2% szlováknak, 1,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, ukránnak és szerbnek, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,6% volt római katolikus, 4,8% evangélikus, 3,1% református, 0,5% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).[16]
Látnivalók
Kovács-kúria a pusztaszántói városrészben
Evangélikus harangláb
Római katolikus templom
A honfoglalás millecentenáriumára állított kopjafa (a templom melletti parkban)
Szabadság-szobor (az iskolával szembeni szökőkutas parkban)
A világ első köztéri szárnyas oltára: Mindszenty–Pallavicini-emlékmű, Mindszenty Józsefbíboros és Pálinkás-Pallavicini Antal életnagyságúnál nagyobb bronzszobrával, mely a Börzsönyi út végén található
