A község Nógrád vármegye északkeleti részén, a Karancs-hegység részét képező Anna-hegy, Bozóvár (Bozavár), Csepje (Secse, Gecse), Gusztáv- és Verő-hegyek szorításában, a Kis-Dobroda völgyében fekszik, csupán öt kilométer távolságra, Salgótarjántól északnyugatra. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Karancsalja a Litke és Salgótarján közt húzódó 2206-os számú úton érhető el a legegyszerűbben, a megyeszékhely felől számítva az első település. Elérhető még a 22-es főút felől is, ahonnan Ságújfalun ágazik el kelet-északkelet felé az Etes községen keresztül idáig húzódó, bő 7 kilométer hosszú, 22 109-es számú mellékút.
Története
A Dobroda-patak völgyében fekvő Karancsalja Árpád-kori eredetű település. Nevét a községtől néhány kilométerre északkeletre, Szlovákia és Magyarország határán magasodó 727 méter magas Karancsról kapta, amit a „Palóc Olimposznak” is szokás nevezni.
Már az Árpádok korában fennállt. A legenda szerint 1241-ben IV. Béla király egy éjszakára itt talált menedéket, amikor menekülni kényszerült a tatárok ellen vívott, tragikus végű muhi csata után. A hagyomány úgy tartja, hogy a király leánya, Szent Margit ezen nevezetes esemény emlékére építtette a Karancs csúcsán a Margit-kápolnát.
A falu török hódoltság korabeli és a késő középkori története eléggé feldolgozatlan.
1715-ben 8, 1720-ban 14 magyar háztartását vették fel az összeírók.
1770-ben Jankovich László, a 19. század elején pedig Jankovics Antal, az 1900-as évek elején pedig Balla Géza a legnagyobb birtokosa. Urilakát még Jankovich Miklós építtette, a 19. század elején, de új tulajdonosa 1909-ben átalakíttatta.
Karancsalja határában lévő – 19-20. századi – kőszénbányáknak nagy jelentőségük volt a lakosság életében, sok embernek nyújtottak megélhetést. 1944. november végén, december elején a községtől néhány kilométernyire lévő, az Etes felé eső karancslejtősi bánya tragikus események színhelye volt. A jobb körülményekért küzdő, a munkát megtagadó bányászok közül hetet agyonlőttek.
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]
2013. október 13-án időközi polgármester-választást tartottak Karancsalján,[9] az előző polgármester halála miatt.[10][13]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,4%, református 1,9%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 22,3% (25,6% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,6% szlováknak, 0,2% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt római katolikus, 1,3% református, 0,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 16,1% felekezeten kívüli (50,3% nem válaszolt).[16]
Oktatási intézmények
A faluban egy óvoda (Napfény Óvoda) és egy iskola (Mocsári Antal Körzeti Általános és Művészeti Iskola Karancsaljai Tagintézménye – röviden MAKÁMI-KT) található.
Az óvoda 2011-ben került felújításra először, majd 2021-ben új épületrészt kapott.
Az iskola 2004-ig a Karancskeszi intézmény tagiskolája volt, majd 2004-2007 között önálló intézményként működött.
2007-től a Karancslapujtői Mocsáry Antal Általános Iskola tagintézménye lett.
2021/22-es tanévtől csatlakozott a Salgótarjáni Váczi Gyula Alapfokú Művészeti Iskola tagiskoláihoz.[17]
A falu napjainkban
Az infrastruktúra (víz, gáz, szennyvíz, telefon, kábel tv) teljes mértékben kiépült, a belterületi utakat felújították. A község központjában 800 m hosszú szakaszon járda épült.
2000-ben szentelték fel a község zászlaját és címerét, ugyancsak ebben az évben készült el a település I. és II. világháborús áldozatai tiszteletére emelt emlékmű, nem sokkal később egy díszparkot hoztak létre. 2003-ban felújították a sportpályát.
Kedvelt kirándulóhely a „Tavas" pihenőpark, ahol ünnepnapokon kulturális és sportprogramokat szerveznek. A község leglátogatottabb rendezvényei a július utolsó szombatján tartott Falunap, valamint az október elején rendezett szüreti felvonulás és bál.
2015-ben új helyen megnyílt a Községi Könyvtár. A könyves téka, a gyermeksarok, a helyi tájékozódáshoz kényelmet biztosító bútorzat és az internetes böngésző helyek kicsitől nagyig, időstől fiatalig mindenki számára lehetőséget teremt ismeretei bővítéséhez. A telepített internet közvetlen kapcsolatot teremt a Balassi Bálint Megyei Könyvtárral.
2019-ben elkészült a Közösségi Ház, mely a Községi Könyvtár épületrészének jobb oldalán található meg.
2020-ban a Község megnyerte az Orvosi Rendelő felújításához és a Karancskeszi-ig tartó Karancslapujtőn áthaladó bicikliút megépítéséhez a támogatásokat, melynek munkálatai 2021 év végére fejeződnek be.
2021-ben befejeződött a Karancsalja Napfény Óvoda tetőszerkezetének felújítása, mellé pedig egy új épületet is felhúztak, melyben a konyha és a további helységek kaptak helyet. Átadására szeptember 30.-án került sor.[18]
Továbbá ebben az évben kezdődött meg a már megépített járdaszakasz bővítése Karancslapujtő irányába, mellette pedig elkezdődött a bicikli út építése is.
Sport
Karancsalja labdarúgócsapata jelenleg a megyei II. osztály küzdelmeiben vesz részt. A 2007/08-as bajnokságban a felnőttek a 3. helyen végeztek.
A 2008/09-es pontvadászatban pedig ezüstérmes lett a csapat, az ifjúsági együttes a 4. helyen zárt.
A 2009/2010-es szezonban a felnőtt csapat és az ifjúsági egyaránt 2. helyen végzett.
