Zagyvapálfalva egykor önálló község, 1961 óta Salgótarján része. 1909-ben jött létre Andrásfalva és Pálfalva egyesülésével.
Földrajza
Zagyvapálfalva több, kisebb-nagyobb patakok völgyében fekszik. A fő patak a Tarján-patak. A kisebbek közül az egykori Bányagépgyár felől folyik a Szánas-patak, egyesül a Zatkó-patakkal, majd innen Karancs-patak néven ömlik a Tarján-patakba. Ezen kívül néhány kisebb ér, vagy csermely folyik a településrészen keresztül.
Zagyvapálfalva 1909-ben keletkezett Andrásfalva és Pálfalva községek egyesüléséből.[2]
Andrásfalva
Az 1548. évi adóösszeírás szerint Lotho János birtoka volt. A későbbi összeírásokból hiányzik, sőt az 1705–1720. évi összeírásban sem fordult elő.
1826-ban a gróf Thoroczkay család és a Csoma örökösök voltak a helység birtokosai; majd a 19. század közepén, Gyürky Ábrahám, majd báró Solymosy Jenő volt a nagyobb birtokosa.
Pálfalva
Alsó- és Felső-Pálfalva egyesüléséből keletkezett. A település már a középkorban is létezett.
1548-ban Nagyfáy Balázs birtoka volt. A későbbi összeírásokból azonban hiányzott.
Az 1715–1720. évi összeírásokban ismét szerepelt, de csak egy magyar és három tót háztartással.
1740-ben a Komjáthy és a Pakots családok, 1770-ben Mikulay István, Komjáthy Sándor, Pap József özvegye, Patkó István örökösei és Beniczky István voltak a földesurai.
A 19. század elején még puszta, 1826-ban Felső-Pálfalván 164-en, Alsó-Pálfalván 120-an laktak, közöttük Bornemissza Károly, Komjáthy özvegye és Okolicsányi Péter is.
1836-ban már egy községgé alakult s ekkor az alsópálfalvai részen 139, a felső pálfalvain 221 lakosa volt, földesurai pedig a Bornemissza, a Komjáthy, a Pap, az Okolicsányi és a Kun családok voltak. Később pedig Gyürky Ábrahám lett a legnagyobb birtokosa.
A község határában a „Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat”-nak volt kőszénbányája, Pock Jenőnek pedig táblaüveggyára. A községhez tartozott: Csókás-puszta, Erzsébet-huta és Frigyesakna bányatelepek.
Zagyvapálfalvát 1961-ben csatolták Salgótarjánhoz.
Látnivalók
Jézus Szíve főplébánia-templom. 1933-ban községi összefogással dr. Fábián Gáspár építész ókeresztény bazilika stílusában készült tervei szerint épült. A főhajót szegélyező két mellékhajó üvegablakain Majoros Károly a keresztút, a szentélyben lévő három üvegablakon Jézus Szentséges Szíve, a Boldogságos Szűz Mária és Szent József egész alakos képét jeleníti meg. Az oltártól balra egy bányász örökmécsest tart, jobbra a bányászok védőszentje Szent Borbála képe látható. 2018. június 10-én Beer Miklós váci megyéspüspök Jézus Szent Szíve ünnepi szentmiséjén, a templom 85. születésnapja alkalmából Boldog Meszlényi Zoltán vértanú püspök csontereklyéjét ajándékozta a templomnak. Az ereklye alá a mártíromság színhelye, a Kistarcsai Központi Internálótábor szögesdrótjából vett darabot helyeztek.
Itt született
1882-ben Kiss Géza úszó, sportvezető, újságíró, szakíró