A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark részét képező Endrefalva Szécsény északkeleti szomszédságában helyezkedik el, a várostól 7 kilométerre. Különálló településrésze Babat, mely a központjától mintegy 1 kilométerre keletre fekszik.
A települést érintő helyközi autóbuszvonalakː 1010, 3072, 3080, 3081, 3082.[3]
Története
Endrefalva eredetileg a Záh nemzetség ősi birtokai közé tartozott, mely Záh Felicián merénylete következtében a koronára szállt, majd I. Károly király 1332-ben az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia Jánosnak adományozta.
A település római katolikus plébániája már 1332-ben is fennállt, templomáról az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékek szintén megemlékeztek.
1548-ban Pelinyi Bálint és Bakoczay Ferenc voltak a település birtokosai.
1562-1563-ban a török hódoltsághoz tartozott, 31 adóköteles házzal, a szécsényi szandzsákban, 1585-1586-ban pedig Mohamed bin Ali hűbérbirtokai közé tartozott.
1709-1711 között nagy pestis járvány következtében majdnem az egész lakosság elpusztult, még 1715-ben is csak három magyar és három tót háztartást találtak itt, 1720-ban pedig már 10 magyar háztartással szerepelt.
A 18. században több földesura is volt: 1705-ben Feja János, 1755-ben Vattay Sándor és János, 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Kubinyi Gáspár, idős és ifjú Darvas Ferenc és Vattay Pál, 1789-ben Kubinyi Gáspár, Puky Ferencz és Vattay Antal, 1826-ban báró Hellenbach József özvegye, továbbá Darvas Antal és Kun Lajos, később pedig 1848-ig a gróf Steinlein család, majd a 20. század elején gróf Wilczek Frigyes volt a helység legnagyobb birtokosa, az övé volt a gróf Chorinsky Igó által a múlt század nyolcvanas éveiben építtetett úrilak is.
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 29,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,8%, református 0,7%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 7,8% (8,4% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 23% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak, örménynek és lengyelnek, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 55% volt római katolikus, 0,5% református, 0,3% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 3,4% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 5,1% felekezeten kívüli (34% nem válaszolt).[16]
Nevezetességek
Római katolikus temploma - 1705-ben épült a török hódoltság alatt elpusztult templom helyett. 1901-ben állították helyre.
Híres endrefalviak
Itt született 1950-ben Serfőző András jogász, országgyűlési képviselő (MSZP)
