Az ifjú Bálintnak egy esztendeig Bornemisza Péter volt a nevelője, tudományokban, vitézi dolgokban oktató mestere. Valószínűleg ő fedezte fel a költői hajlamot is benne. 1565 őszétől, apja kereskedelmi kapcsolatai révén, három-négy esztendőre Nürnbergbe került, ahol mint magántanuló, középiskolát végezhetett. Az egyetemre járás azonban kimaradt az életéből, mert apját 1569 őszén Pozsonyban, hamis vádak miatt fogságba vetették. Balassi János 1570 tavaszán, kalandos módon megszökött, s családjával együtt Délnyugat-Lengyelországba menekült. Ott 1572 nyaráig, a Krosno melletti Kamieniec várában éltek, amelyet nagy összegért vettek zálogba egy lengyel főúri családtól. Az ifjú Bálint itt fordította németből, „szerelmes szüléinek háborúságokban való vigasztalására”, a Beteg lelkeknek való füves kertecskétREAL-R, egy lutheránus prédikátor könyvét, amelyet 1572-ben, Krakkóban kinyomtattak. E fordítás néhány helye azt igazolja, hogy Balassi ekkor már zwinglianus nézeteket vallott az úrvacsora kérdésében, azaz családjával együtt a helvét reformáció hívévé vált. Ugyanezen évben apja kegyelmet nyert. A 18. esztendejében járó Bálint, fergeteges juhásztáncával aratott sikert Rudolf király pozsonyi koronázásán. 1573-ban anyját gyászolta.
1575 nyarán a törökök elfoglalták a Balassák Nógrád vármegyében fekvő várait, Kékkőt és Divényt, valamint a hozzájuk tartozó birtokokat. Ugyanekkor, az időközben zászlósúrrá kinevezett Balassi János, hogy udvarhűségét bizonyítsa, a Báthory István elleni lázadók közé küldte fiát, akit már Erdély határánál elfogtak a fejedelem emberei. Báthory az ifjút gyulafehérvári udvarában tartotta, majd 1576 tavaszán, lengyel királlyá való megválasztásakor, magával vitte Krakkóba. Itt Balassi egy esztendőn át részese lehetett az udvari életnek. Már éppen haza készült, amikor apja 1576. május 6-ánVágbesztercén meghalt. Visszatérve hazájába, lakóhelyül csupán az 1554-ben szerzett zálogbirtok, a Tátra aljában fekvő Liptóújvár és uradalma maradt meg számára. Talán ő volt a szerzője az Eurialus és Lucretia című széphistóriának, amely reá nézve kulcstörténet, és amely 1577-ben, a sárospataki várúr rózsalugasai alatt, a Gombos-kertben készült, mégpedig Aeneas Sylvius Piccolomini (a későbbi II. Piusz pápa) antik példákat követő, erotikus novellája alapján. Akkoriban még felhőtlen volt a kapcsolata unokabátyjával és egyben gyámjával, Balassa Andrással, akivel egy évtizeddel később mint kevély ellenségével perlekedett a véglesújvári örökség és Liptóújvár birtoklása ügyében.
Házassági szándékkal több hajadonnak udvarolt, akikhez, az akkori szokásokat követve, bókoló verseket írt. Ezek a kor divatos dallamaira szerzett, az udvari szerelem normáit követő, sőt a petrarkizmus és a neoplatonizmus néhány elemét is felvillantó versek, amelyekben a magyar virágének-frazeológia is megjelenik. Ám 1578 táján újra találkozott Losonczy Annával, akivel gyermekkoruk óta ismerték egymást, és beleszeretett. Anna ekkor Ungnád Kristófegri várkapitány felesége volt, s hozzá Balassi már egész verssorozatot írt. Az asszony egy ideig viszonozta a költő érzelmeit, aki talán azért, hogy szerelme közelében lehessen, s egyúttal vitézi hírnevet is szerezhessen, egri szolgálatra jelentkezett. Csakhogy Anna épp ekkor kényszerült elhagyni a várost, hogy bánná kinevezett férjét Horvátországba kövesse. Balassi ekkor azért folyamodott a haditanácshoz, hogy Eger helyett Lengyelországba mehessen, ám óhaját elutasították. Így aztán ötven lovas kapitányaként, 1579 nyarától 1582 őszéig, Anna távollétében élte féktelen kicsapongásoktól sem mentes vitézi életét a híres végvárban. Több sikeres portyán és rajtaütésen vett részt.
1583-tól, immár a hátországban, heves támadások kísérték tevékenységét. A zólyomi és selmecbányai polgárok, hogy az általuk gyűlölt Balassit városaikból eltávolítsák, egy fiatal özvegyasszony elleni erőszakkal vádolták meg. Ekkoriban került kezébe a Poetae tres elegantissimi című, Michael Marullus, Hieronymus Angerianus és Johannes Secundus szerelmi verseit tartalmazó, 1582-ben, Párizsban kiadott neolatin (újlatin nyelvű) antológia, amely költészetének megújításában játszott döntően nagy szerepet. Ettől kezdve uralkodóvá vált verseiben fikció, vagy ahogy önmaga nevezte, a „versszerző találmány”, és az antik mitológia keretében megjelenő petrarkista szerelmi frazeológia.
„Balassi Bálint egész életét perek, bírósági eljárások kísérték, mégpedig vagyonperek,
egyházi eljárások és büntetőügyek egyaránt. Közismertek a vagyonából őt kiforgató
gyámja, unokabátyja ellen folytatott birtokperei. Az 1580-as évek elején a liptói nemesség
és a selmecbányai, zólyomi polgárok perelték rendszeresen hatalmaskodásai, duhajkodásai miatt. Jószágokat hajtatott el, bebörtönzött szolgáit szöktette meg, megverte a selmeci bányabíró a vihnyei hévízben óvatlanul melléje telepedő legényét, a hodrusbányai mészáros fiatal özvegyét fényes nappal az országúton igyekezett leteperni. 1584 karácsonyán unokahúgával (unokatestvérével), Dobó Krisztinával kötött házasságot és ugyanaznap néhány órára önkényesen elfoglalta a felesége, anyósa és sógora közös zálogbirtokában lévő Sárospatak várát, amely királyi birtok volt. Ezzel két pert vont magára, mindkettőt sógora indította ellene. Az elsőfokú unokatestvérrel kötött házasság tilalmának megszegése miatt az esztergomi érseki szentszék eljárását kérte, vérfertőzés ügyében, a királyi vár elfoglalása miatt pedig hűtlenségi pert kezdeményezett ellene. 1587-ben már az egri püspöki szentszéken is pere folyt, ez alkalommal a költő feleségének hűtlensége ügyében. Házasságukat 1591-ben érvénytelennek nyilvánították. 1592-ben viszont Balassi perelte be korábbi szerelmét, az Anna- és Júlia-versek ihletőjét, Losonczy Annát az esztergomi szentszéken, feltehetőleg becsületsértés miatt. A vérfertőző együttélést kimondó korábbi szentszéki ítélet miatt azonban perképtelen személynek nyilvánították.”[2]
1585 őszén megszületett fia, János. Ugyanekkor súlyos betegségtől és bűntudattól gyötörve megírta végrendeletét. 1586. augusztus 24-én, Nagyszombat városában, feleségével együtt áttért a katolikus hitre. Meglepő vallási fordulatának okai sokrétűek lehettek: döntésénél az ismeretlen lelki tényezők mellett a törökösség vádjának ellensúlyozása, valamint a Habsburgokhoz való közeledés szándéka lehettek az okok. Sokatmondó az is, hogy ettől kezdve főként a jezsuitákkal keresett és tartott fenn kapcsolatokat, vonzó lévén számára a rend katonás szervezete és tagjainak kifinomult műveltsége.
1587 nyarán, a zaklatott élettel elégedetlen felesége hűtlen lett hozzá, s házasságukat később érvénytelennek nyilvánították. Az év őszétől 1588 elejéig, az országgyűlés várhatóan elmarasztaló ítéletétől tartva, az Eger közeli Szarvaskői várban húzta meg magát. Ügyei azonban kedvező fordulatot vettek, s ezen felbátorodván, elhatározta, hogy feleségül veszi az 1587 novemberében megözvegyült Losonci Annát. Újult erővel látott a versírásnak, s megalkotta a míves belsőrímekkel ékesített Balassi-strófát. Közben Érsekújvárott alkalmazták, ötven lovas kapitányaként. Innen azonban a frissen nősült várkapitány jogos féltékenysége miatt csúfosan hamar távoznia kellett.
1589 elején írta az olasz Cristoforo CastellettiAmarilli című pásztordrámájának alapján a Szép magyar komédiát. Az eredeti művel szemben nála a megbomló, de helyreálló szerelmi idill a magyarok számára vonzóbb színtérre, vitézi környezetbe került. Híres verse, A végek dicsérete is a katonai élet formálódó nimbuszát kívánta továbbépíteni. Balassi az erdélyi főasszonyoknak ajánlott komédia előszavában fogalmazza meg a szerelmet magasztaló nézeteit. Ugyancsak ekkor zárta le a hármas szám szimbolikáját alkalmazó és komédiája szüzséjét utánzó kötetkompozícióját, amelyben verseinek sora szerelmének lírai önéletrajzává kerekedett. Losonci Anna a versciklus főszereplőjeként nem e világi asszony többé, hanem a fiktív Júlia névvel felruházva, istenasszonnyá magasztosul. Ebben az időben keletkeztek a török dívánköltészetből merített beytjei is, amelyek szintén a kimondhatatlan szépségű Júlia dicsőítését szolgálják. 1589-re kiderült, hogy a megnyerhetetlen asszony nem hozzá, hanem Forgách Zsigmondhoz fog feleségül menni.
1589 őszén elhagyta az országot, s Lengyelországba ment. Krakkóban és Dębnóban, Wesselényi Ferencnél vendégeskedett. Ám az elterjedt nézettel szemben semmi nem bizonyítja, hogy a vele egyidős magyar főúr feleségével, Szárkándi Annával szerelmi viszonya lett volna. Éppen ezért a tíz versnyi önálló gyűjtemény, a Caelia-versek ihletőjét sem benne kell keresnünk. Az volt a terve, hogy a lengyelek által a törökök ellen indított hadjáratban részt vegyen. A lengyelek azonban, a hadikészültség ellenére, 1590 végén békét kötöttek a szultánnal.
1591 elején a poroszországiBraunsbergben[3] járt, ahol az ottani jezsuita kollégiumot kereste fel. Innen azonban tovább ment, egészen az „Óceánum-tenger” partjáig, ám erről az útjáról nincsenek pontos ismereteink. Ekkortájt írta istenes énekeinek nagyobb részét, s ezekben is neolatin irodalmi mintákat használt fel; például a francia Théodore de Bèze és a skót George Buchananzsoltárparafrázisait.
1591 őszén, Balassa András halála után tért haza Magyarországra. Ekkor már lakóhelye, Liptóújvár megtartásáért is hadakoznia kellett. Vége-hossza nem volt a pereknek, s energiáit polemikus védekező iratok fogalmazására kellett fordítania.
Égető pénzhiányán erdélyi lovak és tokaji borok eladásával próbált enyhíteni. 1593-ban legújabb, rejtélyes szerelmét Fulviának nevezte el. Ekkoriból való öt egystrófás remeke, amely egy papírlapon, saját keze írásában maradt fenn a körmendiBatthyány-levéltárban. A nálánál két évtizeddel fiatalabb Batthyány Ferenchez írott leveleiben már öntudatos költőnek mutatkozik.
1593–94-ben az ún. „hosszú háborúban”, a török ellen indított hadjáratban újra katonáskodott. 1593 őszén, a tizenöt éves háború kezdetén, részt vett családja várainak visszafoglalásában. Esztergom 1594-es ostroma során, 1594. május 19-én egy gyalogos roham közben egy ágyúgolyó mindkét combját elroncsolta.[4] A vérveszteség és a vérmérgezés miatt május 30-án hosszas szenvedés után hunyt el az Esztergom-szentkirályi katonai táborban.[5] Halálos ágyánál egy jezsuita, Dobokay Sándor állt.[6]
Haláláról több egykorú feljegyzés maradt fenn, amelyekben – a közvélekedéssel szemben – nem ágyúgolyóról, hanem puskagolyóról esik szó. (Az ágyúgolyó/puskagolyó "vita" oka az is lehet, hogy a várháborúk korának egyik legnépszerűbb lőfegyvere, a szakállas puska, melyet mérete miatt sokan ágyúnak is neveztek, lövése okozhatta a sérülést. Nagysúlyú, 15-20 kg-os, várfalra támasztott, nagy kaliberű – 20-25 mm-es – fegyverről van szó.)[7]
A sebesülésre vonatkozó legfontosabb feljegyzések:
Balassa Zsigmond leírása szerint: „Anno 1594 die 19. Maii minden két combját lőtték által, és az barbélyok gondviseletlenségek mia holt meg 30. eius és vitettem Újvárra.”
Balassa Zsigmond bejegyzése (családi bibliájába): „Anno 1594 die 19. Maii Esztergom vára vívásakor, midőn ostromnak mentenek az vízvárnak, lőtték meg Balassa Bálint Uramot az ostromon. Minden két combján átalment az golóbis, de csontot és ízet nem sértett. Vesztette az barbély, Mátyás hercegé, nem akarván szót fogadni az magyar barbélyoknak és holt meg hertelen die 30 eiusdem.”
Dobokay Sándor jezsuita jelentése szerint: „In his Magnificus Dominus Valentinus Balassi fuit, qui cum in oppugnatione Strigonii aenea pila pedem utrumque trajectus esset, Sacerdotem illum acciri jubet.”, azaz: „Ezek között volt Balassi Bálint úr, aki amikor Esztergom ostromakor mindkét lábát fémgolyó járta át, odahívatta ezt a papot.”[8]
Istvánffy Miklós történetíró szerint: „quo in conatu Valentino Balassio, impigro iuveni, ac Martis simul & Palladis cultori utrumque femur glande plumbea traiectum est; quo vulnere, quamquam intactis ossibus inflicto,paucos post dies interiit”, azaz: „az ebben való igyekezet közepette Balassi Bálintnak, a mind Marsnak s mind Pallasnak követésére serény ifjúnak, mindkét combját ólomgolyó ütötte át; ebbe a sebesülésébe, noha csontjai nem sérültek meg, néhány nap múltával belehalt".[9]
A Kriván havasa alatti Hibbe kegyúri templomában temették el, ahol öccsével, a nem sokkal őutána elhunyt Ferenccel együtt,[10] apja és anyja mellett nyugszik. A hősi halált halt költőnek Rimay János magyar nyelvű, verses epicédiummal állított emléket. Ő az istenes és vitéz Balassit a bibliai Dávidra utaló szerepjátékkal jellemezte, a profán poétát viszont az antik mítoszra utalva, a „magyar Amphion” névvel ruházta fel.
Költészete
Szerelmi költészete
Jelentősége: ő szervezte először ciklusba szerelmes verseit.
Balassit a magyar szerelmi költészet megteremtőjeként tisztelhetjük. Verseiben érzékelhető a reneszánsz ember öntudata, a szerelmet az emberi értékek csúcsának tekinti.
Sok szerelmi költeménye fordítás, művein érezhetjük az itáliai reneszánsz és főleg Petrarca hatását. A tőle fennmaradt versek közül a legtöbb vers szerelmi témájú.
Balassi szerelmi költészetének gyökerei a lovagi költészetig, trubadúrlíráig nyúlnak vissza – a hölgy eszményítése, udvarias hangja, távolságtartó attitűdje miatt. Helyet kapnak benne a virágénekek kedvelt virágmetaforái (rózsám, violám). A női test szépségének kiemelésében, finom hangú erotikus célzásokban pedig ugyancsak a petrarkizmus hatása észlelhető.
Témái:
a szerelmes költő és szerelme közti távolság
különböző udvarló, bókoló gesztusok
szerelmének felmagasztalása
Múzsái:
Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek)
Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (Célia-versek)
Fulvia[11] (?) és más, eddig nem azonosított hölgyek
Korszakai:
1. 1575/76–1584 (házasságáig) – különböző főrangú hölgyekhez írt költemények és Anna-versek (1578)
2. 1587–1588 – Júlia versek
3. 1590–1591 – Célia-versek
(Fulvia – két 1593-ban Batthyány Ferencnek küldött levelében és saját kezű versfüzére Fulviáról című, ötödik versében bukkan fel, valós személlyel való azonosítása bizonytalan, talán Batthyány Ferenc egyik húgával, Batthyány Dorottyával – meghalt 1607-ben – lehet azonos.)
Anna-versek
Az Anna-versek még „szárnypróbálgatások”, melyek a reneszánsz szerelmi költés minden poétára kötelező kánonja, a petrarkizmus sablonjai szerint születtek.
Témájuk: a lírai én reménytelenül imádja a kegyetlen, tökéletes szépségű hölgyet. Verseinek nagy része fordítás; nem szóról szóra, hanem a választott mű átdolgozásával fejezte ki a maga személyes mondanivalóját. (Az író eredetiségének igényét még a reneszánsz sem ismerte.)
Júlia-versek
Balassi szerelmi lírája akkor emelkedett a művelt reneszánsz költészet szintjére, amikor a humanista újlatin költészettel közvetlenül találkozott: több, Párizsban kiadott kötet nagyon jelentős – Michael Marullus, Hieronimus Angerianus és Janus Secundus művei. Szerelmeit is ezáltal nevezte el: Júliának Secundus, Céliának Angerianus nyomán. A Júlia-versek formai, hangulati-tartalmi elemeikben egységesebbek, itt a költő már megtalálta saját hangját, egyéni stílusát, formáit.
Balassi Bálintban nemcsak az udvari szerelem eszményének magyarországi meghonosítóját tiszteljük, hanem a verstani újítót is. A régi magyar versre az izometria (minden ütem ugyanannyi szótagból áll, minden sor ugyanannyi ütemből és minden versszak ugyanannyi sorból) és az izorímesség (mindig ugyanaz a rím: a-a-a-a stb.) volt jellemző. Balassi bonyolultabb képleteket is alkalmazott, kialakította a róla elnevezett Balassi-versszak típust. Egyre gyakrabban alkalmazza a hármas osztatú, a költőről elnevezett Balassi-strófát.
A Júlia-versekben erőteljesebb a virágénekek, világi szerelmes versek hatása. A versek képi világa, a megszólaló őszinte hangja az átélt érzésekről tanúskodik – mélyebbek, bensőségesebbek, mint a korai versek. Témájuk szerint széles érzelmi skálán helyezkednek el a boldog találkozás ujjongó örömétől a lemondás teljes reménytelenségéig. Ezzel párhuzamosan Júlia egyre elérhetetlenebb eszménnyé, az élet értelmének egyetlen jelképévé válik.
A Júlia-költemények kifinomult stílusa, tökéletes ritmikája, újszerű strófaszerkezete, szimmetrikus reneszánsz kompozíciója, egy belső érzelmi fejlődésmenetet tükröző összefüggésrendszere ezt a versciklust költészetének csúcspontjává avatja.
Közvetlen életélmények már alig-alig találhatók itt (inventio poetica – költői találmányok).
A versek nem kronologikusak, sorrendjük hanem tudatos szerkesztés eredménye.
A Júlia-ciklus költeményei:
Hogy Júliára talála, így köszöne néki (Balassa-kódex 39. vers)
Darvaknak szól (Balassa-kódex 44. vers)
Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról (Balassa-kódex 47. vers)
Júliát hasonlítja a szerelemhez, mely hasonlatosságot a Júlia dicséretén kezdi el (Balassa-kódex 50. vers)
Célia-versek
A ciklus a megszerkesztett kötetkompozíció legtöbb vitát okozó része. Kérdések merültek fel ugyanis a múzsa személyét illetően: míg hosszú ideig Eckhardt Sándor véleményét követően Szárkándy Annát jelölték meg a ciklus ihletőjének, új feltételezések a költőtől elvált és újra férjhez ment Dobó Krisztinát is felvetették, mint lehetséges múzsát (mivel a kötet fényében úgy tűnik, mintha hozzá alig írt volna költeményeket), de felmerült Losonczy Anna neve is. A Célia versek viszonzott szerelemről tanúskodnak, bensőséges kapcsolatot tükröznek. Itt is alkalmazta a Balassi-strófát, bár verseinek szerkezete egyszerűsödött.
A Célia-ciklus költeményei:
Kiben az kesergő Céliárul ír
Kiben az Célia szerelméért való gyötrelméről szól, hasonlítván az szerelmet hol malomhoz s hol haranghoz
Vitézi versek
A közhiedelemmel ellentétben Balassinak csupán egyetlen "katona verse" van, ez az Egy katonaének.
A magyar irodalomban tőle olvashatjuk először az „édes hazám” szókapcsolatot a Búcsút mond hazájának, barátainak és mindenkinek akit szeretett című költeményében.
Egy katonaének: in laudem confiniorum – A végek dicséretére (Balassa-kódex 61. vers) a költő legismertebb verse 1589-ben, lengyelországi bujdosása idején keletkezett. Témája: a költőt megrohanják az emlékek, a végvári élet szépségeire emlékezik. Műfaja: életkép. Szerkezeti újítása a mellé- és fölérendeltség, szimmetria, harmónia megjelenése a reneszánszra utal. Arányos, hárompillérű kompozícióját Varjas Béla mutatta ki.
Istenes versek
Ady előtt Balassit tartja a szakirodalom a magyar irodalom legnagyobb vallásos költőjének. Istenes énekek Balassi pályájának minden szakaszában születtek, a legmaradandóbbakat azonban életének válságos esztendeiben alkotta.
A vallásos témához személyes mondanivaló párosul, így a vallásos líra a reneszánsz költészet részévé válik művészetében. A hit után vágyakozik, abban látja Istent, nem hisz az egyházakban, nehezebbnek látja az utat Istenhez, meg van győződve bűnösségéről, kételkedik üdvözülésében – kevésnek érzi a hitét, kételkedik a túlvilági életében.
Vallásos magatartásában is jellegzetes a hangja: könyörgés és fohászkodás, bűnbánás és Istennel való vita egyaránt megszólal költeményeiben.
Az tenger partján, Oceanum mellett: A különböző mondatformák állandó váltakozása, 3 szerkezeti egység. Ha figyelembe vesszük a belső rímeket, hatsoros strófákat kapunk. A kétütemű hatos sorok közé iktatódik egy-egy megtört, külön rímmel kiemelt, egyetlen ütemből álló félsor (4 szótag). Ezek a félben maradt (3. és 6. sor) az erőteljes sormetszetutáni szünettel minduntalan megtörik a páros rímű hatosok nyugodtabb verszenéjét, s a megrendültséget, feszültséget visznek a versbe.
Adj már csendességet című himnusza lengyelországi bujdosása idején, 1591-ben keletkezett. Témája: a földi boldogságban csalódott ember a lélek csendjét igyekszik elnyerni; a megnyugvás, a lelki béke vigaszt jelent, a hit erősítését, a bűnök alóli feloldozást. Kódexen kívüli költemény.
Kiben bűne bocsánatjáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott (Balassa-kódex 33. vers)A versfők összeolvasása saját nevét adja: BALASSI BÁLINTÉ.
Psalmus 42 (zsoltárfordítás)
Hymnus secundus a vitézi versek fogalomrendszere szerint közeledik Krisztushoz, és ilyenek a zsoltárparafrázisai, amelyekben skót, lengyel, latin minták alapján egy-egy zsoltárt választott tudós imitáció tárgyául és személyes vallomás formájául. Élete vége felé írt istenes énekeiben a halál gondolata került a középpontba.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Drámája
Balassi egyetlen drámája, a Szép magyar komédia. Az udvari dráma szövegét egyetlen kéziratos másolat őrizte meg. Létezik egy pár lapból álló nyomtatványtöredéke is. Eredetije az itáliai Cristoforo Castelletti egyik pásztorjátéka olaszul. Ennek magyar fordítása és átköltése Balassi alkotása. Prózai mű verses betétekkel.
A Balassi-strófa három sorból szerkesztett versszak, minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. De nemcsak külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is hármas szerkesztési elv valósul meg.
Példa: három sor Balassi Bálint az ő szerelmének örök és maradandó voltáról című verséből: A sorok szótagszáma 6–6-7, rímképletük: a-a-b, c-c-b, d-d-b.
Balassi Bálint rejtjelzése
Balassi részlegesen kódolt levele 1588-ból
Balassi Bálint a magyar nyelvű titkosírás egyik első használója is volt. Magánlevelezésében titkainak megőrzését, a korabeli postai körülmények között, rejtjelzéssel igyekezett biztosítani. A levelezésében és egyes költői műveiben is használt titkosítási eljárás Magyarországon a rejtjelzés első dokumentumai közé tartozik.[12]
Apja, Balassi János többször járt Itáliában is levelezést is folytatott olaszokkal. Valószínűleg ezen az úton jutott el a család használatába az úgynevezett Julius Caesar rejtjelző eszköz. Ennek alapján alakította ki Balassi Bálint saját rejtjelző módszerét, amiben a betűket a 23 tagú ábécé betűsorát alapul véve az adott betűtől a soron 11 hellyel balra álló betűvel helyettesítette, kivéve a z betűt, ami változatlan maradt. A „házasság” szó például rejtjelezve „tmzmggms” lett. Ez már akkoriban is nagyon egyszerű módszernek számított, de magántitkainak megőrzésére alkalmas lehetett. Ekkoriban az országban egyébként is kevesen írtak és olvastak magyar nyelven. Balassi első ilyen módszerrel titkosított levelét 1577-ben, az utolsót 1588-ban írta. Leveleit csak részlegesen, a titkolni szándékozott részeket érintően rejtjelezte.[13]
Balassi a rejtjelzést játékosan alkalmazta a költői munkásságában is. Számos versében a szakaszok első betűi összeolvasva a saját nevét, vagy az aktuális szerelmének a nevét adják ki (akrosztichon). Fiatalkori verseiben így megtalálhatók a Bebek Judit, Morgay Kata, Chak Borbála, Krusti Ilona, Losonczy Anna, Christina, Sofi és más nevek.[12]
Életében – eddigi tudomásunk szerint – műveit nem jelentették meg nyomtatásban; mind világi versgyűjteménye, mind Szép magyar komédiája kéziratos másolatban maradt ránk. Csupán vallásos tárgyú versei maradtak fenn nyomtatott formában, a szerző halála utáni kiadásokban.
Költészetének nagy részét, világi verseit a ma Balassa-kódex néven ismert kéziratos könyv őrzi. Ez valószínűleg tudós másoló munkája és 50 évvel a költő halála, 1656 után született alkotás.
A másoló szavaival:
„Ezeket pedig a maga kezével írt könyvéből írták ki szóról-szóra, vétek kevés helyen esett benne, az sem egyébtől lett pedig, hanem a Balassi írásának nehéz olvasása miatt, de afelől meglehet. Külön-külön mindenik éneket mikor, miről és kiről szerzette, megírta, a nótáját is mindenikének feljegyzette. Aki azért gyönyörködik benne, innét igazán megtanulhatja, mint kell szeretőjét szeretni, és miképpen kell neki könyörgeni, ha kedvetlen és vad hozzá. De nem mindent hevít úgy a szerelem tüze talán, mint őtet.” (A szövegkritikai kiadásból)
Másolója a bevezetőben meghatározta a gyűjtemény tematikáját is:
„Következnek Balassi Bálintnak külömb-külömbféle szerelmes éneki, kik között egynéhány isteni dicséret és vitézségről való ének is vagyon.” E pár szavas bevezetés utal arra, hogy a költemények füzére alapvetően három témára épül: szerelmes, istenes és katonaversekre.
A Balassa-kódex csupán 1874-ben vált ismertté a nyilvánosság számára, amikor a Radvánszky család könyvtárából előkerült.
Balassi szerelmi verseit, amelyek tehát csupán kéziratos másolatban maradtak fenn, csak egy szűk arisztokrata kör ismerte. Szép magyar komédiája viszont nyomtatásban is megjelent a 17. század első felében, Debrecenben és talán Lőcsén. Ezek a nyomtatott könyvecskék azonban mára elvesztek, illetve csupán egyikük csekély töredéke maradt fenn. Az 1958-ban előkerült Fanchali Jób-kódexnek köszönhetően azonban mégis ismerjük a teljes szöveget.
Nyomtatásban fennmaradt művek
Istenes énekeit, Rimay János hasonló tárgyú énekeivel keverve, először a rejtélyes Solvirogram Pannonius adta ki Bártfán, 1632-ben. Ám az 1650-es években Nagyváradon megjelent az Istenes énekek rendezett kiadása, amelyben már szétválasztották a két szerző énekeit. Ekkor kerültek be a gyűjteménybe, némi csonkítással, Balassi tavaszi-vitézi versei, valamint zarándok- és búcsúéneke is. Egészen 1808-ig, két-hároméves gyakorisággal, újra meg újra kinyomtatták ezt a magánájtatosságra szánt kicsiny kötetet.
Erdélyi Pál 1899. Balassa Bálint, I-II, Bp., életrajz és versei
életútját feltáró dokumentumokat, valamint magyar, latin és német nyelven írt leveleit Illéssy János kezdte összegyűjteni
Magyar remekírók sorozat I. kötete, mely Báró Balassa (a könyv így írja!) Bálint műveit és Gróf Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmét tartalmazza Budapesten a Franklin Társulat adta ki 1905-ben. Sajtó alá rendezte és a bevezetést írta Széchy Károly
Dézsi Lajos 1923. Balassa Bálint minden munkái, [előszó]
Varjas Béla 1944. Balassa-kódex, Bp.
Eckhardt Sándor Balassi Bálint Összes Művei 1951, kritikai kiadás
Stoll Béla Balassi Bálint Összes Versei 1973, szövegjavításokkal
Beteg lelkeknek való füves kertecske. Az 1572-ben, Krakkóban megjelent kiadás szövege. Bock Mihály által szereztetett németöl; ford. Balassi Bálint, sajtó alá rend. Kőszeghy Péter; modern helyesírásra átírt kiad.; Balassi, Bp., 2006
Balassi Bálint emléktáblája a vízivárosi várfalban (Esztergom)
A szlovákiai Hibbe katolikus templomában, a Balassi család sírboltjában nyugszik. A templomban, amely egykor a család liptóújvári uradalmának kegyúri temploma volt, 1898-ban Liptó vármegye emléktáblát helyeztetett el. 2004-ben a magyar és szlovák kulturális minisztérium emlékoszlopot helyezett el itt.
A Balassit ábrázoló egyetlen hiteles portré a költőt 33 éves korában, katonaként ábrázolja és festmény, metszet vagy miniatűr kép alapján, 1650 táján készült a családi galéria számára.
Balassi Bálint-szobor, a költő halálának 375. évfordulóján, 1969-ben avatták fel, Tar István alkotása, 140 centiméteres kőtalapzaton áll, 60 centiméteres bronz mellszobor.
Balassi Bálint-szobor, Zalaegerszeg: egész alakos, avatása: 2001. A fából készült alkotás Hadnagy György szobrászművész munkája.
Szépirodalom, életrajzok
Rimay János: Epicédium a Balassi fivérek, Bálint és Ferenc halálára [1596]; szerk., sajtó alá rend., jegyz. Ács Pál; MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz-kutató Csoportja–Balassi, Bp., 1994
Bálint, nevezetben ki voltál Balassa. Magyar költők versei Balassi Bálintról; összeáll. Kovács Sándor Iván, Praznovszky Mihály, Ambrus András et al.; PIM, Bp., 1994
Takács Tibor: Aranypávák az asszonyok. Balassi Bálint boldogtalan életéről és haláláról; Zrínyi, Bp., 1994
Szentmártoni Szabó Géza: Balassi-bibliográfia (1994. június–2004. május) = Hungarologische Beiträge, 15. Universität Jyväskylä, 2004, 85-116. http://epa.oszk.hu/01300/01368/00002/pdf/09.pdf
Valentín Balasa – Bálint Balassi. Výberová regionálna bibliografia; összeáll. Elena Matisková; Krajská kniznica Ludovíta Stúra, Zvolen [Zólyom], 2004
Balassi Bálint és kora. Ajánló bibliográfia; összeáll. Kitka Zsuzsanna; Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár, Tiszaújváros, 2004 (A Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár kiadványai)
Balassi Bálint Összes versei. Szövgond., jegyz. Kőszeghy Péter és Szentmártoni Szabó Géza. Osiris Kiadó, Bp., 2004 (Diákkönyvtár)
Balassi Bálint Szép magyar komédia. Szöv. gond., jegyz. Kőszeghy Péter és Szentmártoni Szabó Géza. Osiris Kiadó, Bp., 2004 (Diákkönyvtár)
Balassi Bálint Összes művei. Sajtó alá rend. és a jegyz. Kőszeghy Péter. Osiris Kiadó, Bp., 2004 (Osiris klasszikusok)
Balassi Bálint összes költeményei [Sajtó alá rend. Kőszeghy Péter és Szabó Géza, Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1986] IntraText Edition CT Copyright Èulogos, 2007. http://www.intratext.com/IXT/HUN0033/_INDEX.HTM
Róla elnevezett intézmények
Nevét viseli Magyarország kulturális intézete a Balassi Intézet.
További róla elnevezett iskolák: Balassi Bálint Gimnázium, Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola (Esztergom),[15] Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Ipolynyék [1]
Az ő nevét viseli a Balassi Bálint-emlékkard, melyet 1997 óta egy arra érdemes magyar költőnek adnak át február 14-én, Bálint napján. 2002-től ez alkalomból egy magyar költők verseit fordító nem magyar költő is megkapja.
A balassagyarmati négy- és nyolc évfolyamos gimnázium is felvette Balassi Bálint nevét
↑A Mátyás király udvarában virágzó reneszánsz fénye elveszett a török dúlta időkben, a három részre szakadt Magyarországon. A reneszánsz művészet csak Balassi korában indult újra virágzásnak. „A haza és a szerelem élménye őbenne fakasztotta fel először a magyar líra forrását” – írta Balassiról Klaniczay Tibor.
↑A lengyelországi Braniewóval azonos ez a település.
↑A meglövés helyét emléktábla jelöli. Bővebben lásd: Horváth István: Balassa Bálint megsebesülésének helyszíne: Esztergom-Víziváros; in: Honismeret, 2004. 3. szám, 6–9. o.; Horváth István: Esztergom 1594. évi ostroma és Balassa Bálint megsebesülésének helyszínei; in: Esztergom Évlapjai, 2000, 27–40. o.
↑Szentmártoni Szabó Géza: Balassi Bálint halála; in: Rimay János: Epicédium a Balassi fivérek, Bálint és Ferenc halálára; szerk., sajtó alá rend., jegyz. Ács Pál; Balassi, Bp., 1994, 78–86. o.
↑Évekkel később Dobokay fejezte be és adta ki Balassi torzóban maradt prózai fordítását, a Tíz okok című polemikus könyvet, az angol jezsuita vértanú, Edmund Campion munkáját.
↑Monumenta Historica Societatis Iesu a patribus eiusdem socitatis edita, volumen 131. Monumenta Antiquae Hungariae IV.; edidit Ladislaus Lukács S. I. (1593–1600) Romae, 1987., 114. o.
↑Nicolai Isthvanfii Pannonii Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Nunc primum in lucem editi, Coloniae Agrippinae, 1622
↑Öccse nem sokkal Bálint halála után, július 22-én, a Debrecen melletti Monostorpályinál, a tatárok elleni harcban esett el.
↑Szentmártoni Szabó Géza: Balassi Bálint barátai és a rejtélyes Fulvia; in: Stephanus noster. Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára; szerk. Jankovics József, Jankovits László, Szilágyi Emőke Rita, Zászkaliczky Márton; reciti, Bp., 2015, 189-197. o.
↑Kokas Károly–Szijj Ferenc: Megjegyzések Tóth István Árgirus-cikkéhez (Az Árgirus-széphistória szerzőjéről); in: Filológiai Közlöny, XXVII(1981), 320–331.
↑Czeizel Endre: Költők, gének, titkok. Galenus Kiadó, Budapest, 2000. 33–35. o. ISBN 963-861-380-7
↑Bessenyei József: Török Bálint rokonai és szervitorai; in: Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum. A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám; szerk. Bán Péter, Á. Varga László, Eger, 1993; 43. o.
↑Hegedűs Attila: Nyelvtörténeti adatok. Sulyok Balázs kötelezvénye Pethő Mihálynak Tátika, 1544. április 9.; in: Magyar Nyelv, 1989, 509–510.
↑A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1542–1544; szerk. Bilkei Irén; Zalaegerszeg, 2002, 46, 58. (255. regeszta: 1543. április 17; 282. regeszta, 1543. június 13.)
Források
Eckhardt Sándor: Balassi- tanulmányok (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
Eckhardt Sándor: Az ismeretlen Balassi Bálint, Bp., 1943
Szentmártoni Szabó Géza: Balassi Bálint. = Magyar Géniusz (100 portré a magyar panteonból. Nagy képes millenniumi arcképcsarnok, 2.) Szerk. Rácz Árpád, Rubicon-Könyvek, Bp., 2001, 14-18.
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon, középkor és kora újkor, I., főszerk. Kőszeghy Péter, Balassi Kiadó, Bp., 2003, 176-186. (bibliográfiával)
Életrajzi jegyzet = Balassi Bálint Összes versei, szöveggond., jegyz. Kőszeghy Péter és Szentmártoni Szabó Géza, Osiris Kiadó (Diákkönyvtár), Bp., 2004, 235-240.
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint. Magyar Alkibiadész; Balassi, Bp., 2008
Kőszeghy Péter: Balassi Bálint. Magyar Amphión; Balassi, Bp., 2014
Richter Ede 1902: Egy episod Balassa Bálint életéből. Századok
Balassi Bálint élete és költészete. Szemelvényekkel; összeáll. Bán Aladár; Stampfel, Pozsony–Bp., 1903 (Segédkönyvek a magyar nyelv és irodalom tanításához)
Radvánszky Béla: Balassa és Rimay barátsága; Franklin Ny., Bp., 1904
Balassa emlékének Liptóvármegye közönsége / Mattyasovszky Lajos: Liptóvármegye vázlatos története / Kossányi Géza: A Tátra vidékén / Pereszlenyi Zoltán: Csakugyan a Balassa-hamvakat temetjük-e?; Löw Ny., Liptószentmiklós, 1906
Eckhardt Sándor: Balassi Bálint irodalmi mintái; Athenaeum Ny., Bp., 1913
Tóth István: Balassi Bálint és az Árgirus-széphistória, 1-2.; Pécsi Szikra Ny., Pécs, 1972–1973
Csanda Sándor: Balassi Bálint költészete és a középeurópai szláv reneszánsz stílus; Szépirodalmi, Bp., 1973
Nemeskürty István: Balassi Bálint; Gondolat, Bp., 1978 (Nagy magyar írók)
Amedeo Di Francesco: A pásztorjáték szerepe Balassi Bálint költői fejlődésében; Akadémiai, Bp., 1979 (Irodalomtörténeti füzetek)
Komlovszki Tibor: A Balassi-vers karaktere. Tanulmányok; Balassi, Bp., 1992 (Régi magyar könyvtár. Tanulmányok)
"Végtelen irgalmú, ó Te nagyhatalmú Isten...". Balassi Bálint, az istenkereső; istenes verseit és prózáját elemzi Barlay Ö. Szabolcs; Barlay Ö. Szabolcs, Bp., 1992
Balassi Bálint "... örök és maradandó voltáról"; Balassagyarmati Honismereti Kör, Balassagyarmat, 1994
Móser Zoltán: Nyitom szemem álomra. Balassi Bálint hirtelen élete / Burzliwe życie Bálinta Balassiego; lengyelre ford. Teresa Worowska; Zsámbéki Kastély Üzemeltetési és Szolgáltató Kht., Zsámbék, 2001
Balassi Bálint és kora; szerk. Csörsz Rumen István et al., Balassi, Bp., 2004
A végvári dicsőség nyomában. Tanulmányok Balassi Bálintról és koráról; szerk. Kiss Gábor Ferenc, Kruppa Tamás; Belvedere Meridionale, Szeged, 2004 (Belvedere meridionale kiskönyvtár)
Balassi Bálint nyomában; Szlovák Nemzeti Múzeum–Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, Pozsony, 2004
Leel-Őssy Lóránt–Bárdos István: Az Esztergomi Balassa Bálint Társaság története és részletek a költő életéből; Esztergomi Balassa Bálint Társaság, Esztergom, 2005
A. Molnár Ferenc: Balassi-kommentárok; DE Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Debrecen, 2005 (Nyelvi és művelődéstörténeti adattár. Kiadványok)
Balassi Bálint emlékkönyv. Balassa Bálint élete és költészete, kortárs grafikai és kárpitművészeti alkotói pályázat és kiállítás. 2004 szeptember 5–október 5. grafika, 2005. szeptember 29–október 30. kárpitművészet; rend. Kontsek Ildikó; Keresztény Múzeum, Esztergom, 2005
Szilasi László: A sas és az apró madarak. Balassi Bálint költői nyelvének utóélete a XVII. század első harmadában; Balassi, Bp., 2008 (Humanizmus és reformáció)
Balassi Bálint és a hatalom; szerk. Tuomo Lahdelma, Amedeo Di Francesco, Pasztercsák Ágnes; University Jyväskylä, Jyväskylä, 2004 (Hungarologische Beiträge)
Szentmártoni Szabó Géza: Áldott szép Julia. Kiállítás Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik évfordulóján. Petőfi Irodalmi Múzeum, 2004. június 11-től 2005. február 14-ig; katalógusszerk. Thuróczy Gergely; PIM, Bp., 2005
Barangolások Balassi Bálint nyomában, írta és a képeket válogatta: Kovács István, Szentmártoni Szabó Géza, Várkonyi Gábor; szerkesztette Ujváry Gábor, Balassi Bálint Intézet, Bp., 2005
Szentmártoni Szabó Géza: Balassi búcsúverse és a prosopopoeia a XVII–XVIII. század magyar nyelvű költészetében. = A magyar költészet műfajai és formatípusai a 17. században. A Szegeden 2003-ban megrendezett régi magyar irodalmi konferencia előadásai. Szerk. Ötvös Péter, Pap Balázs, Szilasi László, Vadai István, Szeged, 2005, 375-409.
Balassi Bálint költészete európai tükörben. Nemzetközi irodalomtörténeti konferencia. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, 2004. szeptember 2. Szerk. Majorossy Imre Gábor. Piliscsaba, PPKE BTK, 2006 (Pázmány irodalmi műhely. Tanulmányok, 4)
A szerelem költői. Konferencia Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik, Gyöngyösi István halálának háromszázadik évfordulóján. Sárospatak, 2004. május 26–29. Szerk. Szentmártoni Szabó Géza, Universitas Kiadó, Bp., 2007 http://www.iti.mta.hu/Spatak-2004/A_szerelem_koltoi.pdf
Horváth Iván: Balassi könyve. = A magyar irodalom történetei, I. A kezdetektől 1800-ig. Főszerk. Szegedy-Maszák Mihály. A kötet szerkesztői: Jankovits László, Orlovszky Géza. Gondolat Kiadó, Bp., 2007, 351-362.
Szentmártoni Szabó Géza: Vitézek, hol lehet? A végek dicséretének lengyel forrása. = Esztergom Évlapjai – Annales Strigonienses, 2009., szerk. Bárdos István, Balassa Bálint Társaság, Esztergom, 2009, 75-90.
Kiss Farkas Gábor: Rab és szolga. = Ghesaurus. Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Szerk. Csörsz Rumen István. Bp., 2010, 309-315.
Isotop utama magnesium Isotop Peluruhan kelimpahan waktu paruh (t1/2) mode produk 24Mg 79,0% stabil 25Mg 10,0% stabil 26Mg 11,0% stabil Berat atom standar Ar°(Mg)[24,304, 24,307]24,305±0,002 (diringkas)[1]lihatbicarasunting Magnesium (12Mg) secara alami terdapat dalam tiga isotop stabil, 24Mg, 25Mg, dan 26Mg. Ada 19 radioisotop yang telah ditemukan, mulai dari 18Mg hingga 40Mg. Radioisotop yang berumur paling panjang adalah 28Mg dengan waktu paruh 20,...
Women's teamat the Games of the XXIX OlympiadThe Olympic Green Archery Field, where the event took place, during the 2008 Summer Olympics.VenueOlympic Green Archery FieldDates9–10 AugustCompetitors30 from 10 nationsWinning score224Medalists Park Sung-hyunYun Ok-HeeJoo Hyun-Jung South Korea Chen LingGuo DanZhang Juanjuan China Bérengère SchuhSophie DodemontVirginie Arnold France← 20042012 → Archery at the2008 Summer OlympicsIndividualmenwo...
For other uses, see Kit. This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: KIT AM – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (November 2010) (Learn how and when to remove this template message) Radio station in Yakima, WashingtonKITYakima, WashingtonBroadcast areaYakima, WashingtonFrequency1280 kHzBran...
Albert SabinLahirAbram Saperstejn(1906-08-26)26 Agustus 1906Białystok, Kekaisaran Rusia(kini Polandia)Meninggal3 Maret 1993(1993-03-03) (umur 86)Washington, D.C., Amerika SerikatWarga negaraPolandia (sampai 1930), Amerika Serikat (sejak 1930)AlmamaterUniversitas New YorkDikenal atasVaksin polio oralSuami/istriSylvia Tregillus (m. 1935; wafat 1966) Jane Warner (m. 1967; bercerai 1971)...
PausSeverinusAwal masa kepausan28 Mei 640Akhir masa kepausan2 Agustus 640PendahuluHonorius IPenerusYohanes IVInformasi pribadiNama lahirtidak diketahuiLahirtidak diketahuiWafat2 Agustus 640tempat tidak diketahui Paus Severinus (mati 2 Agustus 640) adalah Paus Gereja Katolik Roma sejak 28 Mei 640 hingga 2 Agustus 640. Riwayat Ia adalah orang Romawi, putra dari Abienus (Avienus), menurut catatan Liber Pontificalis. Nama ayahnya menunjukkan bahwa ia adalah keturunan anggota Senat Romawi.[1&#...
Kanda 苅田町Kota kecil BenderaLambangLocation of Kanda in Fukuoka PrefectureNegara JepangWilayahKyūshūPrefektur FukuokaDistrikMiyakoLuas • Total48,9 km2 (189 sq mi)Populasi (Oktober 1, 2015) • Total34.963 • Kepadatan715,0/km2 (18,500/sq mi)Zona waktuUTC+9 (Waktu Standar Jepang)Simbol • PohonCinnamomum camphora• BungaViola × wittrockianaSitus webSitus web resmi Kanda (苅田町code: ja is deprecated , Kanda-m...
National symbol of France Gallic rooster on top of a war memorial in La Rochelle The Gallic rooster (French: le coq gaulois) is a national symbol of France as a nation, as opposed to Marianne representing France as a state and its values: the Republic.[citation needed] The rooster is also the symbol of the Wallonia region and the French Community of Belgium. France Gallic rooster on the garden gate of the Élysée Palace in Paris, the official residence of the President of the French ...
Rail line from China's capital to Inner Mongolia Beijing–Baotou railwayAerial view of the NDJ3 DMU trainset along the Beijing–Baotou railway.OverviewOther name(s)Jingbao railwayStatusOperationalOwnerChina RailwayLocaleNorth ChinaTerminiBeijing North (nominal)Changping (actual)BaotouStations89ServiceTypeRegional railInter-city railCommuter railFreight railSystemChina RailwayBeijing Suburban Railway (S2)Operator(s)China Railway Beijing GroupChina Railway Hohhot GroupHistoryCommencedBetween ...
For the church at Thursday Island, Queensland, see Our Lady of the Sacred Heart Church, Thursday Island. Church in New South Wales, AustraliaOur Lady of the Sacred Heart ChurchOur Lady of the Sacred Heart ChurchLocation of the Our Lady of the Sacred Heart Church in Greater Sydney33°54′58″S 151°14′30″E / 33.916216°S 151.241728°E / -33.916216; 151.241728Location193 Avoca Street, Randwick, Sydney, New South WalesCountryAustraliaDenominationRoman CatholicReligi...
2002 World Weightlifting ChampionshipsMenWomen56 kg48 kg62 kg53 kg69 kg58 kg77 kg63 kg85 kg69 kg94 kg75 kg105 kg+75 kg+105 kgvte Main article: 2002 World Weightlifting Championships The 2002 World Weightlifting Championships were held in Warsaw, Poland from 19 November to 26 November. The men's 56 kilograms division was staged on 19 November 2002. Schedule Date Time Event 19 November 2002 14:00 Group B 20:00 Group A Medalists Event Gold Silver Bronze Snatch Wu Meijin (CHN) 127.5&#...
Avenue in Manhattan, New York The avenue, which is also NY State Bike Route 9 Looking north at 116th Street St. Nicholas Avenue is a major street that runs obliquely north-south through several blocks between 111th and 193rd Streets in the New York City borough of Manhattan. The route, which follows a course that is much older than the grid pattern of the Commissioners' Plan of 1811, passes through the neighborhoods of Harlem, Hamilton Heights, and Washington Heights. It is believed to follow...
This article needs to be updated. The reason given is: article only covers 2020 developments; subsequent developments particularly politics of vaccines not included. Please help update this article to reflect recent events or newly available information. (February 2022) Vaccine diplomacy, such as between Malaysia and the United States, influenced international relations during the pandemic. Part of a series on theCOVID-19 pandemicScientifically accurate atomic model of the external structure...
Public primary school day school in Randwick, New South Wales, AustraliaRandwick Public SchoolFront of Randwick PSAddress78 Avoca StRandwick, New South Wales, 2031AustraliaCoordinates33°54′36″S 151°14′35″E / 33.9099°S 151.2430°E / -33.9099; 151.2430InformationTypePublic Primary school day schoolMottoesEndeavourEstablished1883 (public school)PrincipalSusan AllenYears offeredKindergarten to 6GenderCoeducationalEnrolment>1000 (K–6)CampusCowper StreetColo...
Disused railway station in Willenhall, Walsall Willenhall Bilston StreetSite of former stationGeneral informationLocationWillenhall, Metropolitan Borough of WalsallEnglandCoordinates52°34′56″N 2°03′12″W / 52.5822°N 2.0534°W / 52.5822; -2.0534Grid referenceSO964982Platforms2Other informationStatusDisusedHistoryOriginal companyGrand Junction RailwayPre-groupingLondon and North Western RailwayPost-groupingLondon, Midland and Scottish RailwayKey dates1837Opened...
Football match1964 FA Cup finalEvent1963–64 FA Cup West Ham United Preston North End 3 2 Date2 May 1964[1]VenueWembley Stadium, LondonRefereeArthur Holland (Barnsley)Attendance90,000← 1963 1965 → The 1964 FA Cup final was the 83rd final of the FA Cup. It took place on 2 May 1964 at Wembley Stadium and was contested between West Ham United and Preston North End. West Ham, captained by Bobby Moore and managed by Ron Greenwood, won the match 3–2 to win the FA Cup for the...
Governor of the Cayman IslandsCoat of arms of the Cayman IslandsStandard of the governor of the Cayman IslandsIncumbentJane Owensince 21 April 2023StyleHer ExcellencyMember ofForeign, Commonwealth and Development OfficeResidenceGovernment House, Cayman IslandsAppointerMonarch of the United KingdomTerm lengthAt His Majesty's pleasureFormation1750First holderWilliam CartwrightDeputyDeputy Governor of The Cayman Islands Franz MadersonWebsiteOffice of the Governor Politics of the Cayman Isla...
Гребля на байдарках и каноэ на почтовой марке Азербайджана, посвящённой Европейским играм 2015 Соревнования по гребле на байдарках и каноэ на Европейских играх 2015 проходили в Азербайджане, городе Мингечевир, в Олимпийском учебно-спортивном центре «Кюр» 15 и 16 июня. В рамка...
Standardized outfit worn by students of an educational institution The examples and perspective in this article deal primarily with the United States and do not represent a worldwide view of the subject. You may improve this article, discuss the issue on the talk page, or create a new article, as appropriate. (July 2023) (Learn how and when to remove this message) Use of School Uniforms by Country Uniforms are widespread Uniforms are not common Students in school unifo...
Franco Lanza (Chioggia, 2 marzo 1926 – Roma, 23 marzo 2007) è stato un critico letterario italiano. Franco Lanza, Milano 1999 Indice 1 Biografia 2 Opere 2.1 Saggistica 2.2 Critica letteraria 3 Note 4 Bibliografia Biografia Figlio del poeta Alfonso e di Luigia Colombo, seguì la famiglia in varie città, Rovigo, Treviso, Belluno, Verona ed infine Varese dove il padre svolse la sua attività di docente di latino e greco al liceo classico. A soli sedici anni si iscrisse alla Facoltà di Lette...
1926–1928 Kuomintang military campaign For other uses, see Northern Expeditions (disambiguation). Northern ExpeditionPart of the Warlord EraClockwise from top-left: Chiang inspecting soldiers of the National Revolutionary Army; NRA troops marching north; an NRA artillery unit in combat; civilians showing support for the NRA; peasants volunteering to join the expedition; NRA soldiers preparing to launch an attack.Date9 July 1926 – 29 December 1928 (2 years and 173 days)LocationSo...
.jpg)
