PROFILPELAJAR.COM

Jelentős nemzetiségi csoportok
Ukrán	736
Német	619
Kínai	441
Francia	362
Orosz	260

	Budapest V. kerülete
	Az Országház
; Budapest V. kerülete címere	; Budapest V. kerülete zászlaja
	Egyéb elnevezés: Belváros-Lipótváros
	Közigazgatás
Település	Budapest
Városrészek	Belváros; Lipótváros;
Alapítás ideje	1873. november 17.
Irányítószám	1051–1056
Testvérvárosok	Lista Charlottenburg-Wilmersdorf (1998–); Mondragone; Torockó község; Gyergyószentmiklós; Topolya; Rozsnyó; Rahó; Jereván (nem ismert – );
Polgármester	Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP)
Országgyűlési képviselő	Csárdi Antal (LMP)
	Népesség
Teljes népesség	23 701 fő (2024. jan. 1.)
Rangsorban	21.
Népsűrűség	10 148 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	2,59 km²
	Elhelyezkedése
	Budapest V. kerülete Pozíció Budapest V. kerülete térképén
	é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″47.500000°N 19.048611°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″47.500000°N 19.048611°E
	Budapest V. kerülete weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest V. kerülete témájú médiaállományokat.

Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja. A város legrégebbi kerületei közé tartozik, és különösen fontos szerepet játszott Budapest fejlődésében. Budapest 1873-as egyesítése után kezdett igazán virágozni, a 19. század végére pedig Lipótváros a gazdag polgárság illetve a kormányzat központjává vált. Itt található számos történelmi épület, beleértve az Országházat, a Szent István-bazilikát és a Lánchídat, melyek az ország legikonikusabb épületeinek számítanak.

A kerület Budapest és Magyarország gazdasági, politikai és kulturális központja. Itt találhatóak a kormányzati épületek, a bankok és a nemzetközi vállalatok központjai, így Lipótváros az üzleti élet egyik legforgalmasabb helye. Emellett a Váci utca és környéke a város egyik legfrekventáltabb bevásárló- és turisztikai központja, ahol elegáns üzletek, éttermek és kávézók sorakoznak.

Annak ellenére, hogy a kerület erősen urbanizált, több nevezetes tér és zöldterület található itt, mint például a Kossuth tér, melyet sokan csak a „nemzet főterének” neveznek, vagy a Duna partján húzódó sétányok, amelyek kedvelt kikapcsolódási helyszínek.

A közlekedés szempontjából kiválóan ellátott, hiszen itt halad át több metróvonal (M1, M2, M3), valamint számos busz- és villamosjárat. Emellett a Duna közelsége révén hajóközlekedés is elérhető, ami tovább növeli a kerület elérhetőségét és fontosságát.

Fekvése

A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, keletről a VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyó, illetve azáltal a XI. kerület, az I. kerület és a II. kerület határolja.

Városrészek

Az V. kerület 1950 óta Budapest két városrészét foglalja magába: a Deák Ferenc utcától északra a Lipótváros, attól délre pedig a Belváros, Pest történelmi városmagja található.

Az V. kerület 1950 előtt a Lipótvárosból és az Újlipótvárosból állt, a Belváros pedig a külön IV. kerületet alkotta. Hozzá tartozott még 1938-ig (a XIII. kerület megalakulásáig) a Vizafogó, az egykori Kikötődűlő (a Váci út és a Duna közötti terület egészen Újpest határáig, amit ma Angyalföld részének tekintenek) és a Népsziget is.

Földrajz

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Története

A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, amelyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, jelentős károkat okozva.

Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, ekkor alakult ki a Dunakorzó is.

Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., a Duna és a Váci út között a Belváros határától egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca lett, az ezen túli rész az új XIII. kerülethez került. 1950-ben a Szent István körúttól északra fekvő Újlipótvárost is a XIII. kerülethez csatolták, az addig a IV. kerületet képező Belvárost viszont az V. kerülethez, így alakultak ki mai határai. Ugyanakkor a felszabaduló IV. sorszámot megkapta az északon újonnan létrehozott kerület.

Politika

Polgármesterei

Ciklus	Név	Jelölő szervezet(ek)
1990–1994	Mihályi Gábor	SZDSZ^[4]
1994–1998	Karsai Károly	Fidesz-KDNP-MDF^[5]
1998–2002	Karsai Károly	Fidesz-FKGP-MDF-MDNP^[6]
2002–2006	Steiner Pál	MSZP-SZDSZ^[7]
2006–2010	Rogán Antal	Fidesz-KDNP^[8]
2010–2014	Rogán Antal	Fidesz-KDNP^[9]
2014–2019	Szentgyörgyvölgyi Péter	Fidesz-KDNP^[10]
2019–2024		Fidesz-KDNP^[11]
2024–		Fidesz-KDNP^[2]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

A polgármester-választás eredménye^[12]

Jelölt neve		Szavazatok száma	Szavazatok aránya
Szentgyörgyvölgyi Péter	Fidesz – KDNP	5676	54,20%
Juhász Péter	Momentum – DK – MMN – Nép Pártján – Párbeszéd- ZÖLDEK	4361	41,64%
Mázló Imre	Független	244	2,33%
Schmuck Andor	MIÉNK A BELVÁROS egyesület	192	1,83%
Összesen		10 473	100%

A polgármester-választás eredménye^[13]

Párt		Mandátumok	Képviselő-testület
	Fidesz – KDNP	8	P
	Momentum – DK – MMN – Nép Pártján – Párbeszéd- ZÖLDEK	4

Népesség

Lakosságszám^[14]^[15]
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	46 952	—
1880	55 906	1,75%
1890	56 059	0,03%
1900	53 372	−0,49%
1910	53 896	0,10%
1920	60 641	1,18%
1930	56 335	−0,74%
1941	60 650	0,67%
1949	52 782	−1,74%
1960	65 867	2,01%
1970	62 684	−0,50%
1980	50 128	−2,24%
1990	43 937	−1,32%
2001	28 948	−3,79%
2011	25 210	−1,38%
2022	21 931	−1,27%

Az V. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 21 931 fő volt, ami Budapest össznépességének 1,3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 3279 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 8468 ember volt. Az V. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 8%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2022-ben a férfiaknál 78, a nőknél 82,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 10 239 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 6456 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 47,4%-a, mintegy 10 394 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a V. kerület lakosságszáma minimálisan növekedett, egészen 1941-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 13%-át veszítette el. Az 50-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, a legtöbben 1960-ban éltek a kerületben 65 867 fő. A 60-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak az V. kerületben, mint 1870-ben.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló V. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

Iskolai végzettség^[16]
		fő
Általános iskolát nem végezte el	1119
Általános iskola	1963
Szakmunkás	1313
Érettségi	6456
Diploma	10239
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 9213 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 7490 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 6767 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 2854 fővel, végül a szakmunkások 1698 fővel.^[17]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 9787 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 8170 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 3456 fővel, a szakmunkás végzettségűek 1686 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1174 fővel.^[18]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a V. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 10 239 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 6456 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 1963 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 1313 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőek 1119 fővel.^[16]

Etnikai összetétel

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 28 948 fő volt, ebből 26 728 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 12,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 2529 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1045 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (555 fő), cigány (361 fő) és a román (155 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.^[21]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 25 210 fő volt, ebből 18 201 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 19,9%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 3016 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1998 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (584 fő), cigány (238 fő) és az orosz (151 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben az örmények száma nőtt.^[22]

A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága 21 931 fő volt, ebből 14 057 fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 47,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 5234 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 5160 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben az ukrán (736 fő), német (619 fő) és a kínai (441 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok, kínaiak és az oroszok száma nőtt.^[19]

Nemzetiségi eloszlás
Időszak
2001	98,33%	0,19%	1,92%	-	-	-
2011	72,20%	0,15%	2,32%	0,1%	-	0,6%
2022	64,1%	3,36%	2,82%	2,01%	1,65%	1,19%

Vallási összetétel

V. kerület lakóinak vallási összetétele 2022-ben^[23]

Római katolikusok (20,7%)

Reformátusok (5,7%)

Evangélikusok (1,5%)

Ortodox keresztények (1%)

Muszlimok (0,9%)

Görögkatolikusok (0,9%)

Izraeliták (0,6%)

Buddhisták (0,4%)

Egyéb (2,7%)

Vallási közösséghez nem tartozik (14,9%)

Nem válaszolt (50,8%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az V. kerületben a lakosság több mint fele (68,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (48,9%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 13 688 fő, míg a görögkatolikusok 469 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (3653 fő) és evangélikusok (849 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 559 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (172 fő). Szerte a kerületben számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (14,7%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 16,8%-a vallotta magát.^[24]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, a V. kerületben a lakosság kevesebb mint fele (42,1%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tíz év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (29,5%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma 19,4%-kal esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 7424 fő, míg a görögkatolikusok 188 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (1934 fő) és evangélikusok (436 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 316 fő. Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (111 fő). A buddhista vallási közösséghez tartozók száma 90 fő. A muszlim vallási közösséghez tartozók száma 70 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (39,9%), tíz év alatt a számuk megduplázódott. Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 17%-a vallotta magát.^[25]

A 2022-es népszámlálás adatai alapján, az V. kerületben a lakosság kevesebb mint a fele (32,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez. Az elmúlt tizenegy év alatt a kerületi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a kerületben a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (22,1%). Az elmúlt tizenegy év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma 7,4%-kal esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 4538 fő, míg a görögkatolikusok 190 fő. A kerületben népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (1246 fő) és evangélikusok (326 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, ukránok, románok, szerbek, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész kerületi lakosságához képest (218 fő). A muszlim vallási közösséghez tartozók száma 204 fő. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 123 fő. A buddhista vallási közösséghez tartozók száma 80 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tizenegy év során az ortodox, görögkatolikus és a muszlim egyházon kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (50,8%). Felekezeten kívülinek a kerület lakosságának 14,9%-a vallotta magát.^[26]

Gazdaság

V. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.^[27]

Rangsor	Vállalat	Nettó árbevétel (Mrd Ft) 2021	Alkalmazottak	Főtevékenység
1	OTP Bank Nyrt.	819,1	-	Egyéb monetáris közvetítés
2	Fluor Consultants B.V. Magyarországi Fióktelepe	758,6	1	Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
3	PORR Bau GmbH Magyarországi Fióktelepe	549,7	-	Híd, alagút építése
4	Uniper Hungary Kft.	480,3	35	Villamosenergia-termelés
5	Röhm GmbH Magyarországi Fióktelepe	329,9	-	Vegyi áru nagykereskedelem
6	Merkantil Bank Zrt.	239,9	335	Egyéb hitelnyújtás
7	Notino, s.r.o. Magyarországi Fióktelepe	204,1	34	Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem
8	BENETTON GROUP S.R.L. Magyarországi Fióktelepe	202,4	-	Ruházati kiskereskedelem
9	Pannonia Bio Zrt.	162,1	385	Szerves vegyi alapanyag gyártása
10	UniCredit Bank Zrt.	148,6	66	Egyéb monetáris közvetítés
11	MKB Nyrt.	126,1	-	Egyéb monetáris közvetítés
12	OTP Jelzálogbank Zrt.	82,6	-	Egyéb hitelnyújtás
13	Cadence Design Systems Kft.	73,7	2	Egyéb információs szolgáltatás
14	Atlas Pharma Kft.	70,6	23	Vegyestermékkörű nagykereskedelem
15	IREM S.p.A. Magyarországi Fióktelepe	65,1	41	Egyéb épületgépészeti szerelés
16	Global Solutions Entertainment Kft.	58,6	6	Vegyestermékkörű nagykereskedelem
17	H & M Hennes & Mauritz Kft.	54,5	1 112	Ruházati kiskereskedelem
18	PORR AG Magyarországi Fióktelepe	49,3	-	Út, autópálya építése
19	METAL HUNGÁRIA HOLDING Zrt.	49	224	Lakó- és nem lakó épület építése
20	MFB Zrt.	46,3	403	Egyéb monetáris közvetítés

Közlekedés

Metróállomások a kerületben

Állomás neve	Megnyitás időpontja	Átszállási kapcsolatok
Arany János utca	1981. december 30.	72 9 914, 914A, 931, 950, 950A
Astoria	1970. április 3.	47, 48, 49 74 5, 7, 8E, 9, 15, 100E (csak hajnalban), 108E, 110, 112, 133E 907, 907A, 908, 909, 909A, 914, 914A, 916, 931, 931A, 950, 950A, 956, 973, 973A, 979, 979A, 990
Deák Ferenc tér	1896. május 3. 1970. április 3. 1976. december 31.	47, 48, 49 9, 16, 100E, 105, 178, 216 909, 909A, 914, 914A, 916, 931, 931A, 950, 950A, 979, 979A, 990
Ferenciek tere	1976. december 31.	2, 2B, 23 5, 7, 8E, 15, 108E, 110, 112, 133E 907, 908, 956, 973, 973A
Fővám tér	2014. március 28.	2, 2B, 23, 47, 48, 49 83 15 934 (hétvége hajnalban), 979, 979A
Kálvin tér	1976. december 31. 2014. március 28.	47, 48, 49 72, 83 9, 15, 100E 909, 909A, 914, 914A, 934 (hétvége hajnalban), 950, 950A, 979, 979A
Kossuth Lajos tér	1972. december 22.	2, 2B, 23 70, 78 15
Vörösmarty tér	1896. május 3.	2, 2B, 23 15