A közvetlen szomszédos települések: észak felől Tállya, délkelet felől Mád, dél felől pedig a Szerencshez tartozó Ond. Északnyugat felől a legközelebbi település Golop, de közigazgatási területeik nem érintkeznek egymással.
A térség fontosabb települései közül Tállya 3, Mád 5, Szerencs 8,5, Abaújszántó 10, Tarcal 12, Tokaj pedig 19 távolságra található.
Megközelítése
Közúton csak Szerencs vagy Tállya érintésével közelíthető meg, mindkét irányból a 3712-es úton. Északkeleti-keleti külterületei között elhalad még a 39-es főút is.
A hazai vasútvonalak közül a községet a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Rátka megállóhely a központ közelében helyezkedik el, közúti elérését csak önkormányzati utak biztosítják-
Története
A 15. században említik először a települést, Rathka néven. A törökök, az erdélyi hadak és a császáriak is kifosztották, elnéptelenedett, csak 1750-ben telepítette be német lakókkal Trautson herceg, a közeli Károlyfalva (Karlsdorf) és Hercegkút (Trautsondorf) falvakkal együtt. A falu a mai napig őrzi nemzetiségi hagyományait.
Az 1910-es népszámláláskor 1021 lakosa volt, melyből 973 katolikus, 15 református, 19 izraelita volt.
2001-ben a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 67,2% németnek, 0,4% románnak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,3%, református 4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 2,8% (18,7% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 93,4%-a vallotta magát magyarnak, 26,6% németnek, 0,2% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 56,8% volt római katolikus, 6,2% református, 1,2% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,2% izraelita, 0,1% ortodox, 4,4% felekezeten kívüli (30,3% nem válaszolt).[14]
