Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj
Világörökség
Szőlőültetvény légifelvételen
Adatok
Ország	Magyarország
Világörökség-azonosító	1063-001
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	III, V
Felvétel éve	2002
Elhelyezkedése
Tokaji borvidék Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48°, k. h. 21°48, 2148.000000°N 21.000000°EKoordináták: é. sz. 48°, k. h. 21°48, 2148.000000°N 21.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokaji borvidék témájú médiaállományokat.

A Tokaji borvidék^[1] vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke, 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 88 124^[2] hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven.^[3]

A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.

Tokaji borvidék
A régió elhelyezkedése
Adatok
Minőségbesorolási kategória	I. II. osztályú szőlőkataszter
Besorolás éve	1737
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borrégió	Tokaji borrégió
Éghajlat	kontinentális
Talajösszetevők	vulkanikus tufán kialakult fekete nyiroktalaj
Régió területe	6202 hektár
Szőlőfajták	furmint, hárslevelű, sárga muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar
Érési időszak	szeptember, október
Bortermelés	tokaji aszú, tokaji szamorodni
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokaji témájú médiaállományokat.

A Tokaji borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben terül el, mintegy 5478 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 27 település határában.

A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró, minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részeken (pl. Kopasz-hegy), az alacsonyabb savtartalom miatt, lágyabb karakterű borok születnek, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodást, vagyis nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba nem csak Tokaj-Hegyaljára jellemző, több más borvidéken megtalálható (Arad-hegyalja, Mór). Azonban a termőhely, a különleges mikroklíma, a környező folyók (Bodrog, Tisza) és a megfelelő szőlőfajta (furmint, hárslevelű, sárga muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar) egymásra találásának eredményeképpen itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás. A borvidék riolittufába vájt pincerendszereinek jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporium cellare, ami viszont (a Botrytis cinereával ellentétben) a világon csak itt, és a Rajna-menti borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik, szabályozza a pincék levegőjének páratartalmát.

A Tokaji borrégió egyetlen borvidékből, a Tokaji borvidékből áll. A borvidék kiterjedését a Tokaj oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának „Körülhatárolt terület” fejezete határozza meg.^[4] Ez alapján a borvidék a következő 27 települést foglalja magában:^[5]

A Tokaj-Hegyalja elnevezés Tokaj városáról és az eredetileg csak Hegyalja nevű környező vidékről kapta a nevét. A magyar Hegyalja elnevezést már a 16. században használták. A térség latin Districtus Submontaneus, azaz „Hegyaljai kerület” neve később közigazgatási beosztásként is feltűnt.

Tokaj várát a 16–17. században X Európa-szerte ismerték, ezért a külföldi borkereskedők a „tokaji bort” keresték az egész Hegyalján, és a vidék Európa-szerte mint „Tokaj hegyvidéke” (latinul: Montium vitiferorum Tokaiensis, németül: Tokayer Gebürg vagy Tokajer Wein-Gebürg) néven vált ismertté. Ez lassanként a magyarországi szóhasználatban is polgárjogot kapott, és a területet a 18. századtól kezdve Tokaj-Hegyaljának kezdték nevezni, a hivatalos Hegyalja név mellett. Ez utóbbit csak a 20. század elejétől váltotta fel hivatalosan is a Tokaj-Hegyalja név.^[6]

Hogy Tokaj környékének (Hegyalja) déli lejtőit kik ültették be szőlővel először, azt ma már biztonsággal megállapítani nem lehet. Annyi azonban bizonyos, hogy már a honfoglalás előtt is volt itt szőlőművelés.

A tatárjárás után az országba IV. Béla király hívott be újlatin nyelven beszélő szőlőműveseket, akik Olaszi (Bodrogolaszi), Sárospatak, Tállya (eredetileg a francia taille, 'irtás' 'erdőirtás' szóból) és Liszka (Olaszliszka) községekben telepedtek le. Ők, a minden bizonnyal vallon vincellérek voltak azok, akik megvetették a hegyvidék világhírének alapjait, magukkal hozva délebbre (vagy nyugatabbra) fekvő hazájuk jeles szőlőfajtáit, s a fejlettebb borkultúrájukat. Elképzelhető az is, hogy a legjelesebb hegyaljai szőlőfajta, a furmint is francia, netán olasz eredetű („mea nec Falernae temperant vites, neque Formiani pocula colles” Horatius).

Az aszúkészítés hirtelen megjelenése, valamint szőlőfajták átvétele arra utalnak, hogy a mohácsi vész után a Szerémi borvidékről is érkeztek onnan elmenekült vincellérek.^[7]

Az alapborok mellett az aszúszemekkel kevert „élő” fürtök együtt feldolgozása révén készül a szamorodni, illetve évszázados technológia alkalmazásával a tájegység legfontosabb bora, az aszú. A tokaji borok a nemespenésszel borított falú, sokszor több száz méteres pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érlelődnek. A legjobb minőségű tokaji borokat Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád, Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Sárospatak és Tállya községek környékén készítik.

A tokaji bor kitűnőségét Hegyalja talajának és éghajlatának sajátos együtthatása alakította ki. Ezt az is bizonyítja, hogy számos délibb fekvésű hegyvidéken kísérleteztek a tokaji szőlőfajták termelésével, azokat teljesen hegyaljai módon kezelték, az ott termelt borok mégis messze elmaradtak a hegyaljai borok mögött, de még fajtajellegük is teljesen elérő volt.

Hogy miként fejti ki a talaj és az éghajlat itt Hegyalján e páratlan átalakító képességét szőlőfajtáinkra, sőt az idegenből a Hegyaljára importált fajtákra is, erre többféle magyarázat is született. Egyesek szerint a Hegyalja trachyt-rhyolit málladék talaja a szőlő zamatanyagának képzéséhez kiválóbb mennyiségben szolgáltatja a megfelelő anyagokat, míg mások inkább éghajlati sajátosságokkal magyarázták a hegyaljai szőlő nagy cukortartalmát, s az abból sajtolt bor finomságát. Valószínű azonban, hogy a két tényező együttes hatásának köszönhető, vagyis mindkettő nélkülözhetetlen:

• A trachyt kőzetekből képződött talajféleségek a növényi tápanyagokon kívül előnyös fizikai tulajdonságukkal szolgálják a szőlőkultúrát, nagyfokú hőelnyelő képességüknél fogva nemcsak hamarabb melegszenek fel, mint más talajok, hanem a szőlő érési időszakában naplemente után is sokáig megtartják a meleget.
• Az éghajlat sajátossága főleg érés tekintetében érvényesül; forró nyár, szép egyenletes ősz, a nappal gyakori kánikulaszerű hőség, s később – októberben a deres hajnalokat követő verőfényes nappalok, s főleg, ha mindez kellő esőzésekkel váltakozik; beáll az aszúképződés, a hegyaljai szőlőérés koronája.

A Tokaji borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort – palackozott borok kivételével – behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek.

Bővebben: Tokaji aszú

Tokaj a legnevezetesebb, világszerte ismert borvidékünk. Bár a szőlészetnek és borászatnak évezredes hagyományai vannak e térségben, világhíre azonban csak 17. században emelkedett, amikor a kései szüret és borkészítési eljárás eredményeként híressé vált a borvidék rangos borkülönlegessége, a tokaji aszú. Az aszú a tokaji bor koronája, mely 8-10 éves korában éri el palackképességét.

A legenda szerint az aszúbor készítését a 17. században Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, majd később bényei (Erdőbénye) prédikátor találta fel, aki a fejedelemasszony újhelyi (Sátoraljaújhely) Oremus szőlőjének terméséből készítette az első nektárt, s azzal mint húsvéti borral, lepte meg úrnőjét. E történeti adat hitelességét Kazinczy Ferenc feljegyzése erősíti meg, aki Kazinczy Pétert, a fejedelemasszony jószágigazgatóját nevezte meg az említett feljegyzésben a történelmi adat forrásául. Ezt a legendát alaposan és hitelt érdemlően cáfolta meg azóta Zelenák István történész.^[8]

Zelenák István, Tokaj történésze azonban rátalált egy iratra, amely bizonyítja, hogy már jóval Szepsi Laczkó Máté előtt is ismerték az aszú bort. Garai Máté 1571-ben halt meg, és örökösödési levelében említést tesz több hordónyi „Asszú Szőlő Bor”-ról. Így az eddigi források szerint feltehető, hogy a Garaiak készítették az első ismert aszú bort.

Amikor XIV. Lajos megkóstolta a tokaji bort, a „le vin des rois et le roi des vins” elnevezéssel illette, ami latinul vált ismertté: „vinum regum, rex vinorum” (ejtése: vínum regum, rex vinórum), azaz „királyok bora, borok királya”.

A tokaji máslás az aszúnál megmaradt seprőre felöntött mustból készült borféleség.

Régi mondás, hogy a tokaji bor a borok királya, és a királyok bora. Ez a felséges magyar borkülönlegesség valóban a legkülönb az elsőrangú magyar borfajták közül, és valóság az is, hogy számos koronás fő asztalának egyik kelléke volt a tokaji bor. De nem csupán a királyoké, hanem a művészetek koronázatlan fejedelmeié is.^[9]

A muzsikusok között Mozartról hírlett, hogy kedvelt italai közé tartozott a Tokaji, sőt szövegírója, Lorenzo Da Ponte abbé is a hódolói közé tartozott. Feljegyezték, hogy 1786-ban, amikor a Don Giovanni szövegkönyvét írta, munka közben állandóan ott volt az asztalán egy palack jó tokaji.

A nagy német költő Goethe még a Faustba is beleszőtte Tokaj borának hírét. A Faust első részében, Auerbach pincéjében szerepelteti a tokajit. Brandler, a dőzsölő alakok egyike ezt mondja:

Brandler:

Megvallom én

A savanyút nem kedvelem

Adj nékem

Egy pohár igazi édes bort.

Mefiszto:

Azonnal kap kegyed

Egy pohár tokajit…

1815-ben Bécsben az ifjú Schubert kezébe került Gabriele Baumberg bécsi költőnőnek (Batsányi János későbbi feleségének) 1800-ban megjelent verseskötete. Közötte szerepelt az 1795 táján íródott „Lob des Tokayer” (A tokaji bor dicsérete) című bordala, amely annyira megragadta a fiatal zeneköltő fantáziáját, hogy néhány nappal később el is készítette zenei kompozícióját, a Tokaji bordal zenéjét. Baumberg költeménye korabeli fordításban így hangzik:

„Ó Tokaj, drága nedve

Királyi asztalon

Megnő lantomnak kedve,

Ha csepped ihatom,

Ha vágyom új gyönyörre,

Ha ismét szenvedek,

Te napként fölhevíted,

Félig holt szívemet

„Ó Tokaj, drága nedve

Te felséges barát,

Tőled velőm s a csontom

Erő, tűz járja át.

Új élet kél eremben

Ha iszom cseppjeid,

Nektárod italából

Engem új láng hevít.

„Ó Tokaj, drága nedve

Te királyi ital,

Legyen, mint gondűzőé

A tied ez a dal.

Ha mélyen sújt a bánat,

Deríted kedvemet,

Bátorrá lesz a gyáva,

Ha issza nedvedet…

Gróf Fáy István zenetudós, a pesti Nemzeti Színház zenei életének akkori irányítója 1854-ben levélben kereste meg Rossini mestert, a nagy zeneköltőt, hogy a Nemzeti részére készítsen el egy tetszőleges témájú operát vagy egy balett muzsikáját. (Akkoriban a Nemzeti volt hivatott operákat, balettet is bemutatni, csak később az Operaház megépülését követően vált ketté a komolyzenei és a prózai ág.) Rossini mester akkoriban már visszavonult, és nem teljesítette ezt a felkérést. Kedves levélben közölte mindezt Fáy intendánssal, s írását azzal fejezte be, hogy Magyarországot nagyon szereti, s a tokaji bor soha sem hiányzik asztaláról…

• ↑ Tokaj OEM termékleírása: A Tokaj oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása. Magyarország Kormánya. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
• ↑ Tokaj OEM termékleírása, 8. változat: A Tokaj oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása. 8. változat.. Magyarország Kormánya. (Hozzáférés: 2020. július 6.)

• Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa (magyar)
• Tokaji borvidék – Tokaj és Térsége turisztikai portálja Archiválva 2019. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
• - Turisztikai hírek a Tokaji világörökségi Borvidékről
• Tokajwine.net Archiválva 2021. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – Wine Encyclopedia and Review of over 2000 wines from Tokaj, by Alkonyi László
• Tokaji borvidék – Európai borutak portál
• Hírek, szálláshelyek, látnivalók, híres monoki emberek és sok más egyéb érdekesség Monokról
• Tokaji borvidék – rövid leírás képekkel
• Tokaj-Hegyalja Kapuja – kulturális és információs portál Archiválva 2008. december 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A tokaji borok technológiája
• Tokaji képgaléria
• Tokaj és a Tokaj-Hegyaljai borvidék
• Tokaj-hegyaljai borvidék a borozunk.hu oldalon
• A hegyaljai mezővárosok történeti néprajza (MEK)
• Rákapott a NER-világ a tokaji borvidékre, Index.hu
• Tokaj-hegyalja világörökségi borvidék tudástára
• Borturisztikai ajánló a borvidékről
• A legdrágább tokaji aszúk kóstolása
• Van ám egy szlovákiai Tokaji borvidék is!
• Tokaj-hegyaljai borászok és tradíciók; szerk. Bene Zsuzsanna; Tokajvinum Hungaricum Egyesület, Tolcsva, 2004
• Alkonyi László: Tokaj. Iránytű borkedvelőknek; Borbarát-Lap Kft., Bp., 2009
• Tokaji borvidék; szerk. Bozzai Zsófia, Havas Péter, Szakács László; Grabowski, Bp., 2009 (Magyar borvidékek)
• Tokaj-hegyaljai borvidék. Hazánk első történeti tája. Tanulmánygyűjtemény; szerk. Frisnyák Sándor, Gál András; Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi Intézete–Bocskai István Gimnázium, Nyíregyháza–Szerencs, 2012
• Tokaj. Emberek és dűlők; szöveg, szerk. Kézdy Dániel, fotó Dancsecs Ferenc; Gourmandnet Kft., Bp., 2014
• Kutatások a Tokaji Borvidéken, 2011–2014; szerk. Bihari Zoltán; Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Tarcal, 2014
• Újabb kutatások Tokaj-Hegyalján, 2014–2015; szerk. Bihari Zoltán; Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Tarcal, 2015
• Dlusztus Imre: Meglelé borát. A Tokaj borrégió borútikönyve; Mihazánk, Szeged, 2015 (Borútikönyv)
• Tokaj-Hegyalja; Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft., Bp., 2015
• Legújabb kutatások a Tokaji borvidéken, 2015–2016; szerk. Bihari Zoltán; Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Tarcal, 2016
• A tokaji borvidék helyzetértékelése; szerk. Luda Szilvia, Váradi Zsuzsanna; Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft., Tokaj, 2016
• Tokaj-hegyaljai album; szerk. Szabó József, Török István, ill. Keleti Gusztáv; Tokaj Alapítvány, Tokaj, 2017
• Aktuális kutatások a Tokaji borvidéken, 2016–2017; szerk. Bihari Zoltán; Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Tarcal, 2017
• Terjék Lajos: Requiem Tokajért. Hegyaljai mozaikok; szerzői, Mád, 2017
• Az elmúlt év kutatásai a Tokaji borvidéken, 2017–2018; szerk. Bihari Zoltán; Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Tarcal, 2018
• Bihari Zoltán: Tokaj terroir; Agroinform, Bp., 2019
• Kutatások a Tokaji Borvidéken, 2018–2019; szerk. Bihari Zoltán; Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Tarcal, 2019
• Tóbiás Adrienn: Útravaló: a tokaji borvidék. Történelmi értékek, lenyűgöző terroir, kulináris kalandok; magánkiadás, Bp., 2020
• Pallagi Ferenc: Tokaji keserű. Borokról és a szabadságról; Vince, Bp., 2021