Kémiai értelemben egy anyag nem önmagában, hanem a konkrét kémiai folyamatra nézve sav vagy bázis. Így például a közismert Brønsted-sav, az ecetsav is viselkedhet bázisként, ha egy erősebb savval, például kénsavval reagál. Ekkor a kénsav ad le protont, az ecetsav pedig protont vesz fel, tehát bázisként viselkedik. Konkrét folyamat említése nélkül az általános sav és bázis szó az anyagok jellemző – általában vízzel szembeni – viselkedésére utal.
Arrhenius-sav
Az Arrhenius-sav olyan vegyület, amely oldódáskor hidrogénionokat juttat a vizes oldatba, tehát az oldat hidrogénion-koncentrációját növeli.[1][2]
Brønsted-sav
Tulajdonságok
A hétköznapi értelemben vett savakhoz a Brønsted-savak állnak a legközelebb. Általában vízben oldható anyagok, a vizes oldatok pH-ját csökkentik. Híg vizes oldatuk íze általában savanyú, a magyar „sav” szó is erre vezethető vissza. A kémhatás csökkentése a protonleadásnak köszönhető:
AH + H2O → H3O+ + A−
ahol AH jelöli a tetszőleges savat, H3O+ a protonált vízmolekulát, más néven az oxóniumiont, A− pedig a savmaradékiont.
A fenti csoportosítás csak a leggyakoribb szempontokat veszi figyelembe, de a Brønsted-savak többsége így is besorolható. Például a kénsavkétértékű, vízben jól oldódó, erős, szervetlen sav. Ezzel szemben az ecetsavegyértékű, vízben jól oldódó, gyenge, szerves sav.
A Lewis-sav olyan vegyület, melynek atomjai tartalmaznak üres atompályákat, és ezekre az atompályákra képesek felvenni Lewis-bázisból származó elektronpárt, ezzel datív kötést létesítve, és új adduktumot létrehozva.[3]
A savak értékűsége
A savak értékűsége azt mutatja meg, hogy egy adott savmolekulából hány H+-ion kerülhet az oldatba disszociáció során.[4] A savak általában egyértékűek, mint a CH3COOH, HCl, HNO3. Léteznek azonban kétértékű, illetve háromértékű savak is. Ilyen például a H2SO4, illetve a H3PO4.
