Miskolctól körülbelül 25 kilométerre északkeletre helyezkedik el, a Hernád völgyében, Szikszó és Encs között nagyjából félúton.
A közvetlenül határos települések: északkelet felől Ináncs, kelet felől Hernádszentandrás, délkelet felől Felsődobsza, dél felől Hernádkércs (utóbbi kettő a Hernád túlpartján), délnyugat felől Kiskinizs, északnyugat felől pedig Léh.
A környező települések közül Ináncs 5, Halmaj 6, Forró és Kázsmárk 7-7, Aszaló 9 kilométerre fekszik; a legközelebbi város a szintén 9 kilométerre található Encs.
Csobád neve először 1323-ban Chabad néven egy királyi ember nevében tűnt fel.
1329-ben már egyházas hely volt, ekkor egyházának papját is említették egy oklevélben.
1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 12 garas pápai tizedet fizetett.
Az eredeti település a Hernád folyó mellett állt, de a gyakori árvizek miatt a lakók áttelepültek a magasabban fekvő területekre.
2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 22,2% cigánynak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg több lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 13%, görögkatolikus 13,4%, felekezeten kívüli 2,1% (11% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 84,9%-a vallotta magát magyarnak, 16,1% cigánynak, 0,5% örménynek, 0,3% ruszinnak, 0,3% németnek, 0,2% görögnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,3% volt római katolikus, 9,5% református, 11% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,2% izraelita, 8% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).[13]