A falu a 2306-os út mentén Miskolctól kb. 70, Ózdtól kb. 17 kilométerre nyugatra fekszik. A vármegye legnyugatibb települése.
Története
A település a 13. században jött létre, templomát 1332-ben említik először. Eredeti neve a Hangony-patak közeli forrása után Hangony-fő volt, mai nevét Domahidi János földbirtokosról kapta. A tatárjárás során és a török időkben a községet többször feldúlják. A falu nem hódolt be a töröknek, részt vettek Eger várának védelmében, ezért 1517-ben több domaházi család nemesi címet kapott.
A település lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, a 20. században az ózdi kohászat is munkát adott nekik.
A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 78%-a magyar, 22%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96%-a magyarnak, 14% cigánynak mondta magát (4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,9%, református 0,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 19,7% (11,1% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 20,8% cigánynak, 0,1% bolgárnak, 0,1% románnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 63,7% volt római katolikus, 0,9% református, 0,2% egyéb keresztény, 13,2% felekezeten kívüli (19% nem válaszolt).[13]
