Edelénytől 18 kilométerre északkeletre, a megyeszékhely Miskolctól mintegy 40 kilométerre északra fekszik, a Cserehát szívében.
A két legközelebbi település a mintegy 2 kilométerre délre fekvő Szakácsi és az annak déli szomszédjában, 6 kilométerre található Lak; a legközelebbi város Edelény.
Az első írásos említése 1320-ból maradt fenn Irata alakban.[3] Nevének etimológiájára több elmélet létezik. Valószínűleg a cseh, illetve lengyel Jarota személynévből keletkezett magyar névadással.[4] Ezzel szemben egy másik elmélete szerint Irota neve a magyar irt ige származéka és jelentése erdőirtó.
A településen 2007. október 7-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] az előző faluvezető lemondása miatt.[14]
A 2019. október 13-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett Irotán eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt;[15] az addigi polgármester, Bencs Sándor és egyetlen kihívója, Miklós László egyaránt 36-36 szavazatot kapott (érvénytelen szavazat nem volt).[16] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 26-án tartották meg. Ezen a választáson Bencs Sándor már nem jelöltette magát, elindult viszont egy újabb jelölt, Trézsi Krisztián, aki végül 5 szavazatnyi különbséggel alulmaradt Miklós Lászlóval szemben.[13]
A településen ruszin kisebbségi önkormányzat működik.[17]
A 2001-es népszámláláskor 117 fő volt a település lakónépessége. Ennek 59,8%-a görögkatolikus, 32,5%-a római katolikus, 5,1%-a református volt, 2% ismeretlen, illetve nem válaszolt. A lakosok 99,1%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek.[18]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 61,8%-a ruszinnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,4%, református 4,4%, görögkatolikus 55,9%, felekezeten kívüli 5,9% (1,5% nem válaszolt).[19]
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 30,4% ruszinnak, 1,3% szlovénnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,1% volt római katolikus, 6,3% református, 49,4% görög katolikus, 1,3% felekezeten kívüli (13,9% nem válaszolt).[20]
