A környező települések: északkelet felől Imola (5 km), délkelet felől Zubogy (5 km), dél felől Alsószuha (7 km), délnyugat felől Zádorfalva (5 km), északnyugat felől pedig Trizs (4 km). A legközelebbi városok: Rudabánya (12 km), Putnok (21 km) és Kazincbarcika (25 km).
A településen 2016. szeptember 4-én azért kellett időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartani, mert a képviselő-testület júliusban feloszlatta magát.[11][13] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de 16,22 %-os eredményével négy jelölt közül csak az utolsó helyet tudta elérni.[10]
2001-ben település lakosságának 60%-a magyar, 40%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,9%, református 28,1%, görögkatolikus 0,8%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 2,4% (22,5% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,2-0,2% görögnek, németnek, románnak és lengyelnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,3% volt római katolikus, 24,5% református, 1,5% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 7% felekezeten kívüli (43,7% nem válaszolt).[16]
Látnivalók
A református templom eredetijét a 12–13. században építhették, akkor még persze katolikus templomnak. A középkori falfestményeket és a latin nyelvű szövegeket a reformáció idején lemeszelték; a falfestményeket és a latin nyelvű szövegtöredékeket közelmúltban tárták fel és restaurálták.
A 18–19. században és 1908-ban erősen átalakították. Bejárata a déli oldalon nyílik. Hajója viszonylag rövid (7 m * 15 m), diadalíves, egyenesen záródó szentélye dongaboltozatos. A huszártorony az 1876–82-es felújításkor készült, és eredetileg a tető keleti végén állt. Mostani helyére, a nyugati oldal fölötti tetőrészre 1908-ban helyezték át. A hajó és a szentély déli falát egy-egy keskeny román kori résablak töri át. A 19. században a hajó másik ablakát és a szentély zárófalát is megnagyobbították. A hajó 18. század végi kazettás, festett famennyezetét 1910-ben lebontották; most egyszínű, sík deszkázat helyettesíti.
A szép, fából faragott, festett, népies barokk stílusú bútorzat 1790 körül készült; az elpusztult mennyezettel egyidős lehet. Az északi és nyugati oldalon álló, csavart faoszlopokkal alátámasztott karzat mellvédjének medallionjait édenkerti motívumok díszítik. A festett szószékkorona finom faragásával és gazdag díszítésével tűnik ki. A csúcsán pelikán áll, alul a birtokos Balassa-Ragályi család címere. Több más tárgyon is festéknyomok látszanak.
Úrasztali kelyhe 1480 tájáról való. Egyik terítőjén a következő, latin nyelvű felirat olvasható: „ANNA SZAZ PECIT AD COENAM DOMINI DEDICAT ECCLESIAE RAGALIEN 1548” – ez a legrégibb, megmaradt magyar úrihímzés. Dienes Katalin terítője 1683-ban készült, három másik hímzés 18. századi munka. Az értékes textíliák elvitték a templomból, és az egyházkerület sárospataki múzeumában őrzik.
A késő klasszicista (1842) római katolikus templom a falu keleti oldala fölé emelkedő dombon áll, homlokzatán toronnyal.
Az épület részben emeletes manzárdtetős, részben földszintes, elnyújtott téglalap alaprajzú toldalékokkal. A völgy felőli, eredetileg földszintes homlokzat 4+3+4 tengelyes, a középső 3 tengelyszakasz a homlokzat síkjából előugrik. Orommezejében az építtető Balassa-Ragályi család kettős címere, fölötte az 1743-as évszám. Az ablakok szemöldökpárkányai gazdagon díszítettek; a kovácsoltvas kosaras vasrácsok is kiváló mesterek keze munkáját dicsérik. A főpárkány frízébenstukkódíszek kaptak helyet. A hátsó oldal neobarokk átépítés eredménye; homlokzatának közepén szintén címer díszeleg. A 18. századi helyiségek teknőboltozatosak, stukkódíszítéssel. A földszinti nagyterem mennyezete sík.
A kastély mögött elterülő erdős park gondozatlan. Az épület ma az alábbi közintézményeknek ad otthont:
A ragályi Balassa-kastély mellett az 1820-as években egy kisebb kastélyt is emeltek klasszicista stílusban. Szobái boltozottak. Ma ez az úgy nevezett fehér kastély magántulajdonban van, és felújításra szorul. Első emeleti dísztermének művészeti mozaikpadlója jelentős érték.
Híres személyek
Itt született 1814-ben Ragályi Ferdinánd földbirtokos, politikus, országgyűlési képviselő.
