Vágó (1899-ig Gyubákó, szlovákul: Ďubákovo) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.
Fekvése
Rimakokovától 13 km-re, nyugatra fekszik.
Története
A település első írásos említése 1553-ban történt Madách György birtokainak felsorolásában „Gyibako" alakban. Ekkor a falu két portával adózott. Az első hivatalos feljegyzés a szécsényi szandzsák 1562-1563-ban készült adóösszeírásában történt, melyben a falu „Gyalbak" néven szerepelt. A későbbiekben már hiányzik az összeírásokból, mivel akkorra már elpusztult.
A mai falut a birtokos Forgách család Árva vármegyéből érkezett telepesek betelepítésével alapította a 18. század második felében, a rimakokovai határban. Első írásos említése 1877-ben történt „Gyubako" alakban. 1828-ban 32 háza és 279 lakosa volt. Lakói erdei munkákkal, fazsindelykészítéssel, fuvarozással, állattartással, mezőgazdasággal foglalkoztak. 1903-ban a falu egy részét Albert Duba bécsi ügyvéd vásárolta meg a Forgách családtól. 1908-ban 54 házában 396 lakos élt.
Fényes Elek szerint "Dibakovó vagy Gyibakó, Gömör-Kis-Honth vm. nem régi tót falu, a kokavai határban: 337 kath. lak., kik Árva megyéből költöztek ide. F. u. gr. Forgács."[2]
Gömör-Kishont vármegye monográfiájában „Gyubákó, Nógrád vármegye határán fekvő tót kisközség, 54 házzal és 396 róm. kath. lakossal. A gróf Forgách család Árva vármegyéből telepített ide tótokat a XVIII. század második felében. Ebben az időben Dibakovo néven van említve. Templom nincs a községben. Postája Kokova, távírója és vasúti állomása Rimabánya."[3]
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.
Az első világháború után
A falu közepén állt kápolna a háborús időkben szinte teljesen megsemmisült. 1935-ben a hívek új templomot építettek.
A községben hosszú időn át tilos volt építkezni, mivel víztározót akartak itt létesíteni. Ezt a tilalmat csak a 90-es években sikerült a helyieknek feloldaniuk.[4] 2024-ben ismét napirendre került a kérdés, mivel a kormány jóváhagyta azt a tervezetet, mely szerint az Ipoly felső szakaszán egy új szivattyús-tározós erőművet építenének. Az egyik víztározó Vágó helyén létesülne, a falu lakóit kitelepítenék. A projekt részleteit az év végéig tervezik kidolgozni.[5]
Népessége
1910-ben 346, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 128 lakosából 126 szlovák volt.
2011-ben 96 lakosából 84 szlovák.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.
- ↑ Via Iuris. [2013. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 17.)
- ↑ Új vízerőművet építhetnek az Ipolyra, egy falut teljesen eláraszthatnak (magyar nyelven). Új Szó, 2024. július 17. (Hozzáférés: 2024. július 22.)
Külső hivatkozások
