Híres szerepe a Psalmus Hungaricus (Kodály) előadása is. Megjelenése, habitusa, gazdag hangja, belső ereje hőstenor szerepek eljátszására tette különösen alkalmassá. Számos lemeze készült, nagy sikerrel lépett fel Európa nagy operaházaiban és hangversenytermeiben, és itthon is a közönség kedvence volt. A 20. század második felében nagyon sok magyar gyermek számára az ő hangján csendült fel először Erkel FerencBánk bánHazám, hazám áriája az iskolák ének-zene óráin.
Életpályája
Apja, a baracházai születésű Schulder János a kistarcsai Gép- és Vasútfelszerelési Gyárban dolgozott raktárosként, varrónőként dolgozó feleségével, a budapesti Kelemen Máriával a vállalat munkásainak lakótelepén éltek.[2]
Születésének körülményeiről és családjuk helyzetéről így vallott később:
„Apám szerette az alkoholt. Eljárt társaságba. Anyám egyszer elébe állt, és azt mondta neki: ez így nem mehet tovább. Apám azt mondta: ha nekem egy fiúgyereket szülsz, abbahagyom az ivást. Anyám hitt az ígéretnek, komolyan vette. 1914-ben Aradon szült egy kisfiút. Ő lett volna Józsika, aki miatt apám abbahagyja az ivást. Ez a Józsika tíz óra múlva meghalt! A fogadalom továbbra is szólt, így születtem meg én. Bennem anyám a megváltóját látta: én leszek az, aki az ő imádott Janiját visszaviszem a kocsmától, az italtól, a kártyától, a kávéháztól. 1916. szeptember 18-án születtem Kistarcsán. Fiúnak. De nem váltottam be a hozzám fűzött reményeket."[3]
Az Operaháznak 1990-ben lett örökös tagja, de ezt megelőzően már 1947-től társulaton kívüli magánénekese volt. 1956–1960 között a müncheni Staatsoperben is fellépett. 1978–1986 közt a Zeneakadémián tanított.
Felesége Hegedűs Judit balettművész volt, gyermekei: Péter, Judit és Katalin.
Évtizedekig lakott a Mártonhegyi úton, a Hegyvidék megbecsült polgáraként.
Magyar Rádió, daljátékok – Simándy József operaénekes szerepei
Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. 1955-ben a „Hatvani diákjai” című daljátékában játszott először prózai szerepet is operaénekes: Simándy József. Ekkor mutatkozott be először a Magyar Rádióban énekes szerepben is a prózai színész Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor). Addig – és természetesen a művészek adottságai szerint gyakran később is – a zenés rádiófelvételeken egy-egy szerepet kettős szereposztással azaz az énekesi és prózai alakításokat szétválasztva vettek fel.2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves” (1965) Történelmi daljáték. Szereplők: Fazekas Mihály – Simándy József/Darvas Iván, Pálóczi Horváth Ádám – Palócz László/Láng József, Ámeli – László Margit/Domján Edit, Julika – Andor Éva/Örkényi Éva. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendezte: László Endre. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi kórus.
Abaújszántón2003. szeptember 18-án Simándy József emlékházat avattak: a művész e ház udvarán adta elő utoljára a Hazám, hazám áriát közönség előtt.[7]
A szülővárosában működő Kistarcsai Kulturális Egyesület egész alakos szobrot állított az énekesnek, a szintén róla elnevezett, városközpontot jelentő tér központjában. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását a művész születésének 90. évfordulóján leplezték le. Simándy József a helyi vasgyár lakótelepén született, amelyet később lebontottak és helyére a hírhedt internálótábor került – itt állították fel a szobrot.
2005-ben jelent meg a Simándy József újra „megszólal” című kötet, melynek szerkesztője fia, Simándy Péter volt.
Balatongyörökön, ahol háza és szőlője volt és sok időt töltött, 2006 júliusában avatták szobrát, és évente megemlékeznek róla. 2011-ben utcát neveztek el róla Budapesten.
A kistarcsai összevont iskolát róla nevezték el 2011-ben (Simándy József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény).
Volt villája falán emléktáblája a ház lebontása után már nem látható.[8]
A Kistarcsai Kulturális Egyesület 2016-ban országos irodalmi pályázatot hirdetett „Emlékem Simándy Józsefről” címmel, Simándy születésének 100. évfordulója alkalmából.[9] A pályamunkák (melyeknek témája a művésszel kapcsolatos visszaemlékezések voltak) egy kiadvány formájában kerültek kiadásra, a pályázattal megegyező címmel.[10]
2018-ban a Szegedi Nemzeti Pantheonban felavatták Kelemen Kristófnak a művészről alkotott portrészobrát.[11]
2023-ban, első fellépésének 80. évfordulóján Simándy-épületnek nevezték el az Operaház felújított üzemházát.[4]
Simándy József egész alakos szobra, Bánk bán szerepében (Janzer Frigyes munkája) – Kistarcsa, Simándy tér
A Dallamfa című kerámia dombormű a kistarcsai Simándy József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola homlokzatán (Szabó Kata keramikus alkotása)
Simándy József újra "megszólal"... A nagy művész nyilatkozatai, a vele készült riportok és jubileumainak dokumentumai; összeáll., szerk. Simándi Péter; "Pro Patria, Pro Musica 1997" Bt., Budapest, 2005
Simándy József újra "megszólal"... A nagy művész nyilatkozatai, a vele készült riportok és jubileumainak dokumentumai; összeáll., szerk. Simándi Péter; jav. utánny.; "Pro Patria, Pro Musica 1997" Bt., Budapest, 2006
Simándy József arcai; szerk. Karczag Márton, Simándi Katalin, Wellmann Nóra; Magyar Állami Operaház, Budapest, 2017 (Az Operaház örökös tagjai)