PROFILPELAJAR.COM

	Zenthe Ferenc
	A Jób lázadása című filmben (Gáspár Miklós felvétele)
Született	Rameshofer Ferenc; 1920. április 24.; Salgótarján
Elhunyt	2006. július 30. (86 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész; szinkronszínész; televíziós színész;
Iskolái	Királyi Katolikus Főgimnázium (–1939); Budapesti Corvinus Egyetem (–1941);
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1954); Jászai Mari-díj (1968); Magyarország Érdemes Művésze díj (1975); Magyarország Kiváló Művésze díj (1989); a Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1995); Kossuth-díj (1997); Magyar Örökség díj (2005);
Halál oka	tüdőgyulladás
Sírhelye	Farkasréti temető (43-0-50)
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1945–2005
Híres szerepei	Eke Máté ; (A Tenkes kapitánya); István bácsi; (Tüskevár); Taki bácsi ; (Szomszédok)
	Díjai
	A Nemzet Színésze (2005)
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zenthe Ferenc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Zenthe Ferenc, született Rameshofer Ferenc^[4] (Salgóbánya,^[5] 1920. április 24. – Budapest, 2006. július 30.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Élete

Négy szemesztert végzett a közgazdaságtudományi egyetemen,^[6] de otthagyta és a Színművészeti Akadémia hallgatója lett, 1941-ben. Palóc tájszólásától hamarosan meg kellett válnia. A háború miatt azonban, 1942-ben félbehagyta tanulmányait. 1945-ben szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd két évad után a győri Kisfaludy Színház (ma Győri Nemzeti Színház), 1949-ben pedig a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1952-től a budapesti Madách Színház színművésze volt. Atmoszférateremtő képessége, humora jellemszerepekben kiválóan érvényesült.

Indulásától a közönség szeretete övezte. „Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta az MTI-nek 2005 januárjában, akkorra már a Nemzet Színészeként, a megnyerő egyéniségű művész.

A filmgyártás és a televízió is jobbnál jobb feladatokkal „kényeztette el”. Első filmszerepében, 1953-ban Nagysándor József honvédtábornokot alakította a Föltámadott a tengerben, ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte (előtte öttusázók tanították meg lovagolni, aminek még sok hasznát vette).

Ezután romantikus vígjátékok főszerepei következtek a sármos színész életében: a 2x2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem című filmekben. Később egyre inkább jellemszerepeket formált meg. 1983-ban készült az Oscar-díjra is jelölt magyar–NSZK koprodukció, a Jób lázadása, amelyben a Tisza-menti, módos falusi zsidó szerepében tűnt fel. Játékfilmben utoljára a Magyar vándor című filmben szerepelt, 2004-ben.

A Tenkes kapitánya (1963) után több tévésorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors és legutóbb a Szomszédok. A tévésorozatokban Zenthe mind a fiatalok, mind az idősebb korosztály tetszését kiérdemelte. Népies, férfias, humoros karakterszínész volt. Számos filmben szerepelt, de szinkronhangként is bizonyított. Szerepelt a Magyar Rádió 1959–2007 között futott A Szabó család című rádiós telenovellájában is, amely Európa leghosszabb életű családregényszerű rádiójátéka volt.

1987–1999 közt a Szomszédok című teleregény szereplője (Taki bácsi); a sorozat 1999. december 30-án, a 331. résszel búcsúzott el a nézőktől. 2000 februárjától a Komédiások – Színház az egész… című sorozat egyik főszereplője volt.

Zenthe Ferencet 1954-ben és 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1975-ben megkapta az érdemes művész címet. A filmkritikusok díjával jutalmazták 1984-ben, kiváló művész lett 1989-ben, Erzsébet-díjas 1992-ben, MSZOSZ-díjas 1993-ban. 1997-ben Kossuth-díjat adományoztak neki, szülővárosa, Salgótarján 2003-ban díszpolgárrá választotta. 2005-ben a Magyar Örökség díjjal tüntették ki „sokoldalú emberábrázolásáért”, illetve ugyanebben az évben, Bessenyei Ferenc halála után megkapta a Nemzet Színésze címet. 2006. július 30-án hunyt el tüdőgyulladásban, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Magánélete

Apja Eszék mellett született Petlovácon,^[7] anyja Kiskunhalason.^[8] 1900-ban kötöttek házasságot Budapest VI. kerületében^[9]

Első felesége Oláh Katalin Éva tornász volt,^[10]^[11] tőle született Ferenc fia 1954-ben (beceneve: Golyó). Házasságuk, neje korai halála miatt 1983-ig tartott. 1986-ban vette el második feleségét, Gizellát. Fia révén két unokája van: Katalin és Ádám.^[12] Évekig élt Zuglóban, az Amerikai úton.^[13] Utolsó éveit második feleségével visszavonultan, remeteszőlősi házában töltötte.^[14]

Filmek, sorozatok

1953
- Föltámadott a tenger 1-2. – Nagysándor József
- Rákóczi hadnagya – Fekete Miska
1954
- 2x2 néha 5 – Kerekes András
1956
- Gábor diák – Gábor diák
- Mese a 12 találatról – Titi, edző
- Tanosztály – Kerekes László tizedes
1957
- A nagyrozsdási eset – Vizi Zsiga, sofőr (1984-ben mutatták be)
- Csendes otthon – András
1958
- Micsoda éjszaka! – Suhajda, taxisofőr
1959
- Álmatlan évek – Knézits Jani
- Kard és kocka – Simon Pali
- Kölyök – Kondor Géza
- Szerelem csütörtök – Árpi
1960
- Az arc nélküli város
- Alázatosan jelentem!
- Fapados szerelem – Kostál Imre
- Százházas lakodalom – Károly
1961
- Jó utat autóbusz! – Arató
- Mindenki gyanús – Horváth János főhadnagy
1962
- Angyalok földje – Miklós apja
- Felmegyek a miniszterhez – Vadász Illés
1963
- A Tenkes kapitánya – Eke Máté
- Hivatalos utazás
- Meztelen diplomata – Dr. Ranke
- Tücsök - Honfoglaló magyar
1964
- Lajos király válik – Király
- Mici néni harmadik élete
- Miért rosszak a magyar filmek?
1965
- Játék a múzeumban
- Két találkozás
- Patyolat akció - Bozsó
1966
- A férfi egészen más
- Énekesmadár – Lukács
- Princ, a katona – Petneházi százados
- Oly korban éltünk (1966–67)
1967
- Eine Handvoll Helden
- II. Fülöp (tévéfilm) – Darócz Lajos, igazgató
- Szentivánéji álom
- Tüskevár – István bácsi
1968
- A beszélő köntös – Csuda Kuruc
- Bors – Ernőfi százados
- Egri csillagok – Josef, a német zsoldos
- Legenda a páncélvonatról
- Szemüvegesek
- Valaki csenget – Korpás Béla
1969
- Az örökös – rendőr
- Valaki a sötétből
1970
- A gyilkos a házban van
- Barátság
- Játék olasz módra
- Márton bátyám
- Őrjárat az égen
- Rózsa Sándor
- Tisztújítás
- Valaki a sötétből
- Vargabetű
- Végállomás, kiszállni!
- Vidám elefántkór
1971
- A fekete város
- Egy óra múlva itt vagyok
- Fegyház a körúton
- Hahó, Öcsi!
- Jó estét nyár, jó estét szerelem
- Öngyilkos
- Remetekan
1972
- Fuss, hogy utolérjenek!
- Hekus lettem
- Az ördög cimborája
- Romantika
- Illatos út a semmibe
- A vőlegény nyolckor érkezik
- Pirx kalandjai
1973
- Irgalom
- Egy szerelem három éjszakája
- A törökfejes kopja
- Egy srác fehér lovon
1974
- Bekötött szemmel
- Mekk Elek, az ezermester (bábfilmsorozat) – Kakas Konrád (hang)
1975
- Csata a hóban
- Vivát, Benyovszky!
- A méla tempefői
- A tragédia próbája
1976
- Beszterce ostroma
- Csaló az üveghegyen
- Lúdas Matyi (rajzfilm) – Öreg csikós (hang)
- Robog az úthenger
- Utolsó a padban
1977
- Családi kör
- Sir John Falstaff
1978
- Dániel
- Küszöbök
- Mire megvénülünk
1979
- A világ közepe
- Égigérő fű
1980
- A 78-as körzet
- A Pogány Madonna
- Kojak Budapesten
- Misi Mókus kalandjai (bábfilmsorozat) – Ottmár (hang)
- Petőfi
- Süsü, a sárkány 2-9. (bábfilmsorozat) – Fekete szakállú Zsoldos (hang) (1984-ig)
- Enyhítő körülmény (tévéfilm)
- Vuk 1-4. (rajzfilm) – Márton, a tarajos kakas (hang)
1980
- A névtelen vár
1982
- Csak semmi pánik
1983
- Jób lázadása
- Különös házasság
1984
- Erdő
- Leányvásár
- Megfelelő ember kényes feladatra
- Szaffi (rajzfilm) – Botsinkay Gáspár (hang)
1985
- A három nővér
- Az elvarázsolt dollár
- II. József
- Utazás az öreg autóval
1986
- A csodakarikás
- A fantasztikus nagynéni
- Macskafogó (rajzfilm) – Rádiós egér (hang)
1987
- Gyökér és vadvirág
- Szomszédok teleregény (1999-ig)
1988
- Az erdő kapitánya (rajzfilm) – Arara (hang)
- Kerek világ (1988–89)
1993
- Halál sekély vízben
1994
- Európa messze van
2000
- Komédiások – Színház az egész…
2001
- Csocsó, avagy éljen május elseje!
- Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke
2002
- Zsaruvér és Csigavér II.: Több tonna kámfor
2003
- Sobri
2004
- Magyar vándor

Emlékezete

Szülőfalujában, a ma már Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányán, emlékparkot alapítottak tiszteletére (2007)
A salgóbányai erdészház parkjában felavatták első mellszobrát, Molnár Péter szobrászművész alkotását (2008. október 24.)
2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet ( graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél
Salgóbányán a Geocsodák házában (a volt Bányatiszti Kaszinóban) emlékszobát alakítottak ki.
A salgótarjáni színházat róla nevezték el.
Egykori iskolája, a Magyar Királyi Katolikus Gimnázium, ma Szent Imre Katolikus Gimnázium falán – melynek 1931 és 1938 között volt diákja – 2010-ben, születésének 90. évfordulóján avatták fel emléktábláját.^[15]
2020-ban születésének 100. évfordulóján a Magyar Posta Zrt. emlékbélyeget bocsájtott ki az emlékére.

Portréfilmek

Mestersége színész – Zenthe Ferenc (1985)
Örökös Tagság – Zenthe Ferenc (1999)
Talentum – találkozás Zenthe Ferenccel (2002)

Híresebb szerepei

Fontosabb színpadi szerepei voltak az alábbi darabokban:

Puck, Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom)
Gilles Corey (Arthur Miller: A salemi boszorkányok)
Jákob (Tim Rice – Andrew Lloyd Webber: József és a színes, szélesvásznú álomkabát)
Pinch (George Bernard Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz)
Feketics (Karinthy Ferenc: Hetvenes évek)
Lúdas Matyi (Fazekas: Lúdas Matyi)
Noszty Pál (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival)
Scapin (Molière: Scapin furfangjai)
Ribakov (Pagonyin: A Kreml toronyórája)
Deme (Tabi László: Enyhítő körülmény)
Naszreddin Hodzsa (Vitkovics – Leonyid Szolovjov: Naszredin Hodzsa kalandjai)
Ebenezer Scrooge (Charles Dickens: Karácsonyi ének)
Geoffrey Thornton (Harwood: Az öltöztető)
Lou Daniel (Slade: Jutalomjáték)
Virág úr (Tamási Áron: Csalóka szivárvány)
Tuskó (Shakespeare: Szeget szeggel)
Warrington (Edward Bond: Lear)
Őrmester (Molnár Ferenc: Az üvegcipő)
A fejedelem komornyikja (Schiller: Ármány és szerelem)
Juhász (Shakespeare: Téli rege)
Rázga Elemér (Moldova György: Az ifjú gárda)
Vinnie (Neil Simon: Furcsa pár)
Apa (Arthur Miller: Bűnbeesés után)
Mr. Brownlow (Lionel Bart: Oliver)
Bakk Lukács (Tamási Áron: Énekes madár)
Illei Gáspár (Gyárfás Endre: Beatrix)
Chasuble doktor (Oscar Wilde: Bunbury)
Szálkán prímás (Szomory Dezső: II. Lajos)
Antonio (Scarnacci–Tarabusi: Kaviár és lencse)
Gál (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban)
Lőrinc (Szakonyi Károly: Ki van a képen?)
Horeb Homár (Szakonyi: Takáts Alice)
Deseő (Moldova György: Malom a pokolban)
Donogan (Szerb Antal–Bencsik Imre: Úriember, jó kriptából)
Noé (Görgey Gábor: Noé)
Spurius Titus Mamma (Dürrenmatt: A nagy Romulusz)
A titkár (Molnár Ferenc: Egy, kettő, három)
Antonio (Szakonyi: Turini nyár)

Magyar Rádió

Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor Rendező: László Endre
Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Szereplők: Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa, további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Páloczi Horváth Ádám: Sinkovits Imre, Naszályossy – Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. 2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu
Pietro di Donato: Ezer dollár (1958)
Bajor Andor: Cincogó Felicián (1961)
William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1961)
Gál Zsuzsa: Vaszilij herceg (1962)
Passuth László: A holtak nem harapnak (1962)
Neményi Kázmér: Mosolygó Itália (1963)
Tamási Áron: Énekes madár (1963)
Aziz Neszin: Fölfedezem Törökországot (1964)
Gellért Endre: A felső tízezer (1967)
Thornbjörn Egner: Cincafarkinca és a többiek (1967)
Hans Sachs-Kopányi György: A mennyetjárt ifiúr (1969)
Gábor Andor: Dollárpapa (1971)
Hegedűs Géza: Szemiramisz szerelme (1971)
Lope de Vega: A hős falu (1971)
Gogol: A szorocsinci vásár (1972)
Áprily Lajos: Álom a vár alatt (1974)
Kazimierz Kowalski: Nagyapó kölcsönruhában (1977)
Lázár Ervin: Utazás a vörös lovon (1977)
Naughton, Bill: Késő éjjel a Watling Streeten (1977)
Kocsonya Mihály házassága – Ismeretlen szerző közjátéka (1978)
Teleki László: Kegyenc (1980)
Janicki, Jerzy: Halálos ítélet (1981)
John Castle – Arthur Hailey: Rémület a levegőben (1982)
Kolozsvári Grandpierre Emil: A törökfejes kopja (1982)
Kamarás István: Bulányvölgyi állomások (1984)
Csurka István: Őszi délelőtt a tanyán (1985)
Thomas Hardy: A weydoni asszonyvásár (1985)
Tarbay Ede: Ketten kézenfogva (1985)
Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1986)
Mikszáth Kálmán: Krúdy Kálmán csínytevései (1987)
Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (1987)
Sütő András: Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása (1987)
Weöres Sándor: Kétfejű fenevad (1997)

A Szabó család rádiós sorozatban előbb Tibor, a zongorista szerepét játszotta, majd 2421 részen át Kárpátiét. Hangját adta a Vuk és Az erdő kapitánya rajzfilmekhez.

Díjak, kitüntetések

Jászai Mari-díj (1954, 1968)
Érdemes művész (1975)
Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb férfialakítás díja (1984)
Kiváló művész (1989)
Erzsébet-díj (1992)
A Színikritikusok díja (1993)
MSZOSZ-díj (1993)
Színházi aranygyűrű (1995)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat, 1995)
Kossuth-díj (1997)
Nógrád megye díszpolgára (1997)
Örökös tagság a Halhatatlanok Társulatában (1998)
Csillagok Falának-tagja (1999)
Siklós díszpolgára (2000)
Salgótarján díszpolgára (2003)
A Nemzet Színésze (2005)
Magyar Örökség díj (2005)
34. Magyar Filmszemle Életműdíja (2005)
Maecenas-díj (2006)
Zugló díszpolgára (posztumusz, 2018)^[16]

Diszkográfia

Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: „Komáromi farsang” daljáték, Breaston & Lynch Média, 2019

Könyvek róla

Molnár Gál Péter: Zenthe Ferenc; Duna, Bp., 2006
Balogh József–Kelecsényi László: "Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születhettem". Zenthe Ferenc és Salgótarján; Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján, 2014

Jegyzetek

↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 26.)
↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Freebase-adatdump. Google
↑ Névpont.hu
↑ Ma Salgótarján része.
↑ Zenthe Ferenc búcsúztatása Budapesten. Hírarchivum. Oktatási és Kulturális Minisztérium, 2006. augusztus 25. (Hozzáférés: 2010. április 20.)^{[halott link]}
↑ Aloysius Albertus Johannes Rameshofer születése. familysearch. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)Petlovac, Baranja, Horvátország; nagyapja szintén Ferenc volt
↑ Steffek Franciska Xavéria Auguszta Mireanda. familysearch. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.) 1881 november 29- 1973 január 22
↑ Rameshofer Alajos és Steffens Franciska házasságkötése. familysearch. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.) A nagyanya neve itt egyszerűen Zente
↑ Oláh Katalin Éva születése. familysearch. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.) 1926-1983
↑ Zenthe Ferenc és Oláh Katalin Éva házasságkötése. familysearch. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.) 1951 szeptember 16 Debrecen; a bejegyzés szerint a feleség testnevelő tanár
↑ ZENTHE FERENC, AZ ÖRÖK SZOMSZÉD: A SZERÉNY SZÍNÉSZ, AKIT MINDENKI SZERETETT. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
↑ Átadták Zenthe Ferenc posztumusz díszpolgári címét (magyar nyelven). Budapest Főváros XIV. kerület – ZUGLÓ Önkormányzatának hivatalos honlapja, 2018. október 24. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
↑ Zenthe Ferenc: A valóságshow már betegség… (magyar nyelven). www.melyinterjuk.hu. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
↑ Felavatták Zenthe Ferenc emléktábláját. fn.hir24.hu, 2010. április 24. [2014. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 20.)
↑ Születésnapi díjátadó gála a Zeneházban. www.zuglo.hu (2018. szeptember 30.) (Hozzáférés: 2018. október 3.)