Gábor Miklós (színművész)
Gábor Miklós (Zalaegerszeg , 1919 . április 7. – Budapest , 1998 . július 2. ) Kossuth-díjas magyar színművész , érdemes és kiváló művész , a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Életpályája
Gábor (eredetileg Goldberger ) Béla ; 1892–1949) zsidó származású mozitulajdonos és Czukelter Ilona (1898–1970) gyermekeként született.[ 6] [ 7] [ 8] [ 9] Anyai nagyszülei Czukelter Gábor (1871–?) vasúti állomásfelügyelő, és a római katolikus nemesi származású hottói Nagy Ilona (1877–1909) voltak.[ 10] [ 11] Anyai dédszülei hottói Nagy Sándor (1843–1919) királyi bírósági végrehajtó, és zalakoppányi Háry Flóra (1854–1931) úrnő voltak.[ 12] Testvére, Gábor Tamás, csupán két évet élt.[ 9] A család 1926-ban Székesfehérvárra költözött, a családfő azonban 1944-ig tovább üzemeltette a zalaegerszegi mozit. Édesapja 1948 körül az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol hamarosan elhunyt.
A Színművészeti Főiskolán végzett 1940-ben. Ösztöndíjasként a Nemzeti Színház szerződtette. Származása miatt egy hónap után elküldték a teátrumtól.[ 8] 1941-ben szerződött a Madách Színházhoz , amelynek 1945-ig volt tagja. 1945–1954 között a Nemzeti színésze, majd 1954–1975 között ismét a Madách tagja volt. Naplót írt 1954–1966 között, amit a Szépirodalmi Könyvkiadó adott ki Tollal címmel. 1970-től kezdett rendezni. 1975-től 1979-ig volt a kecskeméti Katona József Színház tagja, majd 1979–1984 között a Népszínházhoz szerződött. 1984–1991 között ismét a Nemzeti Színház , majd 1991-től haláláig a Független Színpad színésze, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt.
Magánélete
Első felesége Rákosi Mária színművésznő volt. Második felesége Ruttkai Éva Kossuth-díjas színművésznő volt, egy lányuk született: Gábor Júlia . Harmadik felesége: Vass Éva Jászai Mari-díjas színművésznő volt.
Színházi munkái
Rendezőként
Színészként
Filmszerepei
Szinkronszerepei
Hangjátékok
Az acélt megedzik (1951)
Asemov, Dragomir: Határszélen (1951)
Szentgyörgyi Elvira: Háráp Álb (1951)
Július tizennegyedike (1952)
Nádor Tamás: Schiller és Verdi ( A két Carlos) (1952)
Rostand, Edmond: Cyrano de Bergerac (1952)
Vészi Endre: A vashuta emberei (1952)
Maurice Druon: Amerikából jöttem (1955)
Drzsics, Marin: Dundo Maroje (1958)
G. B. Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz (1958)
Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1958)
Pietro di Donato: Ezer dollár (1958)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1958)
Emile Zola: Tisztes úriház (1959)
Jókai Mór: A mosolygó nagy mesemondó (1961)
Gyárfás Miklós: Kényszerleszállás (1962)
Balássy László: Dal a folyó felett (1963)
Erich Kästner: Három ember a hóban (1963)
Günter Eich: Allahnak 100 neve van (1963)
Karinthy Frigyes: Capillaria (1963)
Wolfgang Hildesheimer: Bartschedel feltalálása (1964)
Bokor Péter: Elloptak egy Nobel-díjat (1965)
Gosztonyi János: Dániel és a krokodilok (1965)
Max Gundermann: Határidőnapló (1965)
Művészpályám - Bikádi György visszaemlékezése (1965)
Imre Gábor-Bojcsuk, Vladimir: Hotel Atom (1966)
Radványi Dezső: A sánta kutya (1966)
Radványi Dezső: Rendkívüli eset (1966)
Radványi Dezső: Szürkebarát (1966)
Hegedűs Géza: Merlin a varázsló (1967)
"... Béke s tiszta szorgalom" (1968)
Bozó László: Gyilkosság a sztriptízbárban (1968)
Kazimiers Brandys: Elszállt az élet (1968)
Róka Rudi a Balatonon (1968)
Róka Rudi a cirkuszban (1968)
Somerset Maugham: Mr. Mindentudó (1968)
Bródy Sándor: Árnyékok (1969)
Gabrielle-Sidonie Colette: A betörő (1969)
Hans Sachs-Kopányi György: A mennyetjárt ifiúr (1969)
Németh László: II. József (1970)
Agatha Christie: Doktor Christow halála (1971)
Berkesi András: Baleset az M 7-es műúton (1971)
G. B. Shaw: Szonettek fekete hölgye (1972)
Montanelli, Indro: Della Rovere tábornok (1972)
Sós György: Hétfői humanizmus (1972)
Hárs László: Buci királyfi, az üveggolyó (1973)
Pausztovszkij: Útközben (1973)
Kohlhaase, Wolfgang: Kürtös érkezik (1976)
Walther, Joachim: A zöldövezet (1976)
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve (1977)
Tárjátok ajtótok! - Vujicsics Marietta összeállítása (1978)
Georges Corteline: Első vizit (1979)
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (1979)
Tarbay Ede: A mozgólépcső vándorai (1979)
Lengyel Péter: Cseréptörés (1980)
Beckett, Samuel: Zsarátnok (1981)
Földes Imre: A hivatalnok urak (1981)
Saint-Exupery: A kis herceg (1981)
E.T.A. Hoffmann: Az arany virágcserép (1982)
Kolozsvári Grandpierre Emil: A törökfejes kopja (1982)
Pállya István: Ravaszy és Szerencsés (1982)
Bor Ambrus: A háttér (1983)
Ottlik Géza: Minden megvan (1983)
Veroslav Rancic: Sikoly (1984)
Füst Milán: Catullus (1985)
Giles Cooper: A szivacsfaliget (1987)
Krúdy Gyula: A vörös postakocsi (1988)
Bozó László: Gyilkosság a Hungaroringen (1989)
Hernádi Gyula: Homokzsák-keringő (1989)
Josephson, Erland: Egy éj a svéd nyárban (1989)
A láda titka, avagy a soknevű ószeres esete (1990)
Pap Károly: Betsabe (1990)
Spiró György: A ház (1990)
Szép Ernő - Voltam (1990)
Szakonyi: Lépted a fövenyen (1991)
Gyárfás Miklós: Köszönöm, Morty (1993)
Szakonyi Károly: Művirágok kertje (1993)
Esterházy Péter: Amál (1994)
Nagy Ignác: A vendégszerep (1994)
Szepességi történet (1994)[ 14]
Gábor Miklós: A sánta szadság (1996)
Németh András: Senki katonája (1996)
Hubay Miklós: Búcsú a csodáktól (1998)
Emléktáblája egykori lakhelyén, a Katona József utca 27. szám alatt
Sírja Budapesten . Farkasréti temető : 26/2-8-41/42. Béres János alkotása
(1950-ben bevonva Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata kiadva)
Könyvei
Tollal. Naplójegyzetek ; Szépirodalmi, Budapest, 1963
Tollal. Naplójegyzetek ; 2. átdolg., bőv. kiad.; Szépirodalmi, Budapest, 1968
A színész árnyéka ; Szépirodalmi, Budapest, 1972 (Műhely)
Molière műhelyében ; Szépirodalmi, Budapest, 1975 (Műhely)
Mihályi Gábor: Hamletekre emlékezve. Színháztörténeti tanulmány ; Gábor Miklós levelével; Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1976 (Színházelméleti füzetek)
Kicsi-világ-háború. Napló, huszonöt évesen ; Szépirodalmi, Budapest, 1976
Kos a Mérlegen ; Szépirodalmi, Budapest, 1990
Egy csinos zseni ; Magvető, Budapest, 1995
Sánta szabadság ; Magvető, Budapest, 1997
Nyomozok magam után. Naplók ; Vass Éva közreműködésével sajtó alá rend., utószó Kelecsényi László ; Palatinus, Budapest, 2003
Megjegyzések
↑ A magyar szinkron 1978-ban készült, és a televízióban 1984. május 26-án adták le.
↑ A magyar szinkron 1972-ben készült, és a televízióban 1975. január 25-én adták le.
Jegyzetek
Források
pallas páholy Archiválva 2021. január 18-i dátummal a Wayback Machine -ben
Gábor Miklós. HMDB
Gábor Miklós a PORT.hu -n (magyarul)
Gábor Miklós az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
Gábor Miklós az Internet Movie Database -ben (angolul)
Gábor Miklós. Hangosfilm
Gábor Miklós. Nemzeti Örökség Intézete
Gábor Miklós-díj
Sándor Iván –Féner Tamás : Hamlet visszanéz. Gábor Miklós arcai, szerepei ; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2010 (Tiszatáj könyvek)
Ruszt József : Kecskemét , Gábor Miklós, Nádasdy Kálmán , 1972-1981 ; szerk. Forgách András, Nánay István, Tucsni András; Ráday Könyvesház, Bp., 2011
A Színművészeti Főiskola 1940-ben oklevelet szerzett hallgatói
Zenés színészek Színésznők Színészek Operaénekesek Táncművészek Nem került kiadásra: 2000, 2001, 2002, 2011, 2012, 2014, 2016, 2017, 2018, 2019