PROFILPELAJAR.COM

	Agárdy Gábor
	1974-ben
Született	Arklián Gábor; 1922. augusztus 2.; Szeged
Elhunyt	2006. január 19. (83 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Tóth Ila; Rácz Boriska
Gyermekei	Agárdy Ilona
Foglalkozása	színész; filmszínész; televíziós színész;
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1959); Jászai Mari-díj (1962); Magyarország Érdemes Művésze díj (1968); Magyarország Kiváló Művésze díj (1980); Kossuth-díj (1985); a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995); A Nemzet Színésze (2000); Budapest díszpolgára (2002); a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002);
Sírhelye	Farkasréti temető
	Színészi pályafutása
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1937–2005
Híres szerepei	Liliom ; Molnár Ferenc: Liliom; Tódorka Szilárd; Csiky Gergely:A nagymama
	IMDb; PORT.hu;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Agárdy Gábor témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Agárdy Gábor (született Arklián, örményül: Գաբրիել Արկալիյան Gabriel Arkaliján^[5]^[6]) (Szeged, 1922. augusztus 2.^[7]^[8] – Budapest, 2006. január 19.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Ikon- és portréfestőként is tevékenykedett.

Életpályája

„Játszom, mióta csak megvagyok… Szegeden lakott a családunk, s én nem lehettem több hat-nyolc évesnél, amikor betoppant egy szomszéd, a szegedi színház tagja, mondván, hogy gyermekszínészt keresnek. Így kezdődött, s a szegedi színháznál eltöltött évek után, immár nem gyermek, hanem ifjú színészként több mint egy évtizeden át vándor társulatokkal jártam az országot. Általában három hónapot töltöttünk egy városban. Kisebb helyiségekben még annyit sem, s játszottunk klasszikust, modernet, prózát, operettet, mindent. Nincs olyan vidéke Magyarországnak, ahol meg ne fordultam volna...^[9]”

Örmény családból származott, nagyapja az örmény népirtás egyik szenvedő áldozata volt, apját pedig menekülés közben valaki beemelte egy szekérbe, így menekült meg a török mészárlás elől. 1937-től 1941-ig a Szegedi Városi Színház, 1942 és 1952 között a Miskolci Nemzeti Színház, majd 1955-ig a Budapesti Operettszínház, később a budapesti Petőfi Színház, végül 1964-től 1985-ig a Nemzeti Színház tagja volt, majd 1985-től itt játszott nyugdíjasként, amely 1989-ben örökös tagjának választotta. Ikonfestőként is ismert volt, négy kiállítással lépett közönség elé. Munkái többek között megtalálhatók a Pannonhalmi Apátságban és a Vatikánban is.^[10] Agárdy 2005 szeptemberében került kórházba egy színpadi baleset következtében kialakult szövődmény miatt, ahonnan már nem térhetett haza. Hosszan tartó betegség után, 2006. január 19-én, 83 éves korában érte a halál. 2006. február 1-jén helyezték végső nyugalomra a Farkasréti temetőben.

Magánélete

Első felesége volt Tóth Ila színésznő, lányuk: Agárdy Ilona színésznő.^[11]^[12] Rácz Borival (1932–2017),^[13] a Magyar Állami Operaház ünnepelt balerinájával 1956-ban kötöttek házasságot. Agárdy Gábor, ikonok mellett színészportrékat is festett.^[14]

Színpadi szerepeiből

Katz tábori lelkész (Hašek–Burian: Svejk)
Bicska Maxi (Bertolt Brecht: Koldusopera)
Sipos úr (Molnár Ferenc: Az üvegcipő)
Liliom (Molnár Ferenc)
Green (Franz Kafka: Amerika)
Slift (Brecht–Weill: A vágóhidak Szent Johannája)
Bubnov (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
Juszov (Osztrovszkij: Jövedelmező állás)
Miksa (Kornis Mihály: Halleluja)
George (Jean Poiret: Őrült nők ketrece)
Miska (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő)
Zetelaki Dániel (Sütő András: Advent a Hargitán)
Schuller Mózes (Sütő András: Balkáni gerle)
Adolf Hitler (Moldova György: Titkos záradék)

Rendezései

Bókay János: Négy asszonyt szeretek
Tamási Áron: Énekesmadár
Huszka Jenő: Gül Baba

Filmszerepei

Játékfilmek

Én és a nagyapám (1954) – tanító
Kati és a vadmacska (1955)
Éjfélkor (1957)
Csempészek (1958) – Mihály
Razzia (1958)
Égi madár (1958) – az apa
Akiket a pacsirta elkísér (1959) – Csiszér
Álmatlan évek (1959) – Tóth
Pár lépés a határ (1959) – Fábián pap
Kálvária (1960) – Kovács Feri, Gizi férje
Virrad (1960) – Bártfai igazgató
Hosszú az út hazáig (1960)
Amíg holnap lesz (1961) – Erős Gábor
Puskák és galambok (1961)
Délibáb minden mennyiségben (1962) – Angyal András / Antal Bandi
Mici néni két élete (1962)
Germinal (1963)
Hogy állunk, fiatalember? (1963) – Környei Gábor párttitkár
Ha egyszer húsz év múlva (1964) – Gyuszi bácsi
Másfél millió (1964) – Kálmán
Szegénylegények (1965)
A tizedes meg a többiek (1965) – Leventeparancsnok
Egy magyar nábob (1966) – Kutyfalvy Bandi
Kárpáthy Zoltán (1966) – Kutyfalvy Bandi
Édes és keserű (1966)
Egy szerelem három éjszakája (1967)
Egri csillagok I-II. (1968) – Sárközy
A varázsló (1969) – Balogh apuka
Ismeri a szandi mandit? (1969) – cukrász
Szemtől szemben (1970) – Fóris János
Kakuk Marci (1973) – erdész
Csinom Palkó (1973)
Lúdas Matyi (1976) – Ispán (hang)
Vőlegény (1982) – Csuszik Zsiga
Retúr (1996) – Károlyi
Az utolsó blues (2001) – Zsül
A gyertyák csonkig égnek (2005)

Tévéfilmek

Májusi körhinta (1962)
Az üvegcipő (1963)
Ezer év (1963)
Május (1963)
Menazséria (1964)
Kocsonya Mihály házassága (1965)
A helység kalapácsa (1965) – Csepű Palkó
Két nő közt (1966)
Jaguár (1967) – Mazurka
Súlyfürdő (1968)
Komisznak lenni életveszélyes (1970)
Egy óra múlva itt vagyok (1971) – Tyurin
Villa a Lidón (1971) – Smith
Sólyom a sasfészekben 1–4. (1973)
A dunai hajós 1–2. (1974) – Dragos Károly
Uraim, beszéljenek! (1974)
Kérem a következőt! I. (1974-rajzfilmsorozat) – Vadkan (hang)
A peleskei nótárius (1975)
Micsoda idők voltak! (1975)
Robog az úthenger 1–6. (1976)
Második otthonunk: az SZTK (1977)
Bovári úr (1977) – Veres Pál
Az Isten is János (1977)
A bunker (1978) – Parry
Második otthonunk: a munkahely (1978)
Földünk és vidéke (1978)
Egy ház a Körúton (1979)
A siketfajd fészke (1980)
Humorista a mennyországban (1982)
Mint oldott kéve 1–6. (1983)
Örökkön-örökké (1984)
Gréti…! (egy kutya feljegyzései) (1986) – Fekete kutya (hang)
Kérők (1986) – Baltafi / Hadházi
Égető Eszter (1989)
Frici, a vállalkozó szellem (1993) – Teszéri Ferenc báró
Ábel Amerikában (1997)
A titkos háború (2002)
Gáspár (2004)

Hangjátékok

Baktai Ferenc: Az üdvösség forrása (1952)
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve (1952)
Dr. Révay József: Párduc (1955)
Heltai Jenő: Jaguár (1958)
Kazakevics: Csillag (1958)
Karácsonyi történet (1958)
Pietro di Donato: Ezer dollár (1958)
A békafelügyelő (1961)
John Priestley: A nap hőse (1961)
Okirathamisítás (1961)
Shakespeare, William: Rómeó és Júlia (1961)
Baróti Géza: Szenzáció (1962)
Bolondvásár (1962)
Hauptmann: A bunda (1962)
Irwin Shaw: Hazafiak (1962)
Mándy Iván, László Endre: Robin Hood kalandjai (1962)
Passuth László: A holtak nem harapnak (1962)
Ambrus Tibor: "Én nem akarok emlékezni arra..." (1963)
Szemes Piroska: A házasság története (1963)
Neményi Kázmér: Mosolygó Itália (1963)
Neszin, Aziz: Törököt fogtunk!...(1963)
Tamási Áron: Énekes madár (1963)
Bikaviadal (1964)
Egon Vohlrab: A sztudánkai vendég (1964)
Ismeri-e már a tejutat...? (1964)
Jeruzsálemről beszélek (1964)
Róna Tibor: Húsz éven felülieknek (1964)
Sahname, A.: Achmed és a tevehajcsár (1964)
Szép Galathea (1964)
Arisztophanész: Az akharnaibeliek (1965)
Révész Tibor: Tekintetes közigazgatás! (1965)
Zsilipek (1965)
Kabaré-keverék (1966)
Lóránd Lajos: Várlak a Diadalív alatt (1966)
Össznépi rádió – Budapest (1966)
Radványi Dezső: Rendkívüli eset (1966)
Sok a szöveg (1966)
Hárs László: Elveszett a varázsgyűrű (1967)
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony (1967)
Kuncz Aladár: A fekete kolostor (1967)
Mihail Solohov: Csendes Don (1967)
Thornbjörn Egner: Cincafarkinca és a többiek (1967)
Vészi Endre: Passzív állomány (1967)
Arthur Schnitzler: Guszti hadnagy (1968)
Dumas, Alexandre: Olifus apó házasságai (1968)
Donald Honig: Mibe kerül 500000 dollár? (1968)
Joachim Goll: Himalája-madár (1968)
Kozmac-Mejak: Tantadruj (1968)
Racine: Pereskedők (1968)
Révész Tibor: Magas diplomácia (1968)
Gabrielle-Sidonie Colette: A betörő (1969)
Kopányi György: Idézés elhunytaknak (1969)
Kürti András: A Mittalon-ügy (1969)
Balzac, Honoré de: Goriot apó (1970)
Eötvös József: Magyarország 1514-ben (1970)
Ödön von Horváth: Kazimir és Karolina (1970)
Szergej Jeszenyin: Pugacsov (1970)
Tersánszky Józsi Jenő: Mese a buta nyúlról (1970)
Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája (1971)
Gleb Uszpenszkij: Az őrházikó (1971)
Korunk hőse (1971)
Lope de Vega: A hős falu (1971)
Moldova György: Menyasszonyom a jobbszélső (1971)
Tóbiás és a többi messiás (1971)
Ambrus Tibor: Középnap (1972)
Gorkij: Ellenségek (1972)
Heltai Jenő: Az én második feleségem (1972)
Jókai Mór: Kedves rokonok (1972)
Somerset Maugham: Zsákutca (1972)
Alfred Döblin: Berlin-Alexanderplatz (1973)
Enyedy György: A tréfás kedvű hóember (1973)
Krzyszton, Jerzy: Alibi (1973)
László Anna: Árhullámok (1973)
Karinthy Frigyes: Kiáltvány (1973)
Karinthy Frigyes: Megnyomok egy gombot (1973)
Karinthy Frigyes: Minden másképp van (1973)
Török Tamás: Sihaha Sebestyén füstölgése (1973)
Verne, Jules: Várkastély a Kárpátokban (1973)
Dahl-Lundberg: A lyukasztós bérlet (1974)
Karinthy Frigyes: Mennyei riport (1974)
Berza László: Magyar László a fekete kontinensen (1975)
Albert Gábor: Orsi meg a nyuszioroszlán (1975)
Puskás Károly: Irodalmi séta Prágában (1975)
Tenyérnyi ország a félsziget sarkán (1975)
Török Tamás: Futballfantázia (1975)
Borchert, Wolfgang: Az ajtón kívül (1975)
Bulgakov, Mihail: A Mester és Margarita (1976)
Kohlhaase, Wolfgang: Kürtös érkezik (1976)
Preussler, Otfried: Egy kicsi szellem visszatér (1976)
Plautus: A ládika (1976)
Romantika pedig nincs (1976)
David Hayes: Hét ezrelék (1977)
Győrffy István: Vasháló (1977)
Sluckis, Mykolas: Nem veszett a mi kutyánk? (1977)
Tarbay Ede: Eső-lesők (1977)
Tucholsky, Kurt: Helyek a Paradicsomban (1977)
Aghajan, Kazarosz: Anahit (1978)
Beumarchais, Pierre-Augustin: Figaro házassága (1978)
Móra Ferenc: Az aranykoporsó (1979)
Capek: Az ellopott 139/VII. c. üo. sz. irat (1980)
Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza (1980)
A csizmás kandúr (1981)
Josef és Carel Capek: Rovarok (1981)
Alice Csodaországban
Feleki László: Világtörténeti panasziroda (1981)
Karc - 1981 december (1981)
Castle, John - Hailey, Arthur: Rémület a levegőben (1982)
Az özvegy avagy egy kis retus (1982)
Kolozsvári Grandpierre Emil: A törökfejes kopja (1982)
Kopányi György: Hazalátogató (1983)
Lázár Ervin : Lenn a kútban (1983)
Muszty Bea-Dobay András: A kék csodatorta (1983)
Ottlik Géza: Minden megvan (1983)
Szép Ernő: Május (1983)
Tabarin: Csendestársak (1983)
Vercors: Mesék borogatás közben (1983)
Zajc, Dane: Kukurikú, avagy a kakas összeszedi magát (1983)
Babits Mihály: A gólyakalifa (1984)
Hogyhogy? - Moldova György szimbóleumai (1984)
Eljössz hozzám karácsonykor? (1985)
Móricz Zsigmond: Murányi kaland (1985)
Rideg Sándor: Indul a bakterház (1985)
Benedek Elek-Illyés Gyula: Az égig érő fa (1986)
Moldova György: Vigyázat, harapok! (1986)
Aleksandar Obrenovic: A konjunktúra mámorító illata (1987)
Jókai Mór: Egy hírhedett kalandor a XVII. századból (1987)
Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (1987)
Sütő András: Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása (1987)
Raudsepp, Hugo: A naplopó (1988)
Egy hibbant vénember naplója (1989)
Fekete István: Hajnal Badányban (1989)
Gárdonyi Géza: Zivatar pékéknél (1989)
Munkagödör (1989)
Zdanek Sverák: Az aranyabroncsos kerékpár (1991)
Gyurkovics Tibor: Halálsakk (1992)
Zsolt Béla: Oktogon (1992)
Jókai Mór: A hajdani Nemzeti Színházról (1996)
Csiky Gergely: Kaviár (1997)
Vaszary János: Happyenddel kezdődik (1997)

Emlékezete

2010-ben avatták fel emléktábláját egykori lakóházának falán, a VI. kerületi Király utca 82. szám alatt.^[15]
2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a Nemzet Színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél.

2022. augusztus 2-án, születésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak a tiszteletére a szülőházán, Szegeden, a Széchenyi tér 3. szám alatt.

2023.január 21-én emléktáblát avattak Fóton, az Agárdy Gábor utcában, közadakozásból.

Szinkronszerepei

1942 – Casablanca – Renault kapitány (Claude Rains)
1960 – A hét mesterlövész – Calvera (Eli Wallach)
1962 – Pinokkió (film, 1940) – Derék Rókus (Honest John hangja) – Walter Catlett (első változat)
1966 – Szigorúan ellenőrzött vonatok – Tapicska forgalmista (Josef Somr)
1982 - Nem örökkön, nem örökké - Carlo Reani (Ugo Tognazzi)
1983 – Lenni vagy nem lenni – Dr. Frederick Bronski (Mel Brooks)
1961 – 101 kiskutya (film, 1961) – Jasper (első változat)

Díjai, elismerései

Jászai Mari-díj (1959, 1962)
Érdemes művész (1968)
Kiváló művész (1980)
Kossuth-díj (1985)
a Nemzeti Színház örökös tagja (1989)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1995)
Sík Ferenc-emlékgyűrű (1996)
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1998)
A Nemzet Színésze (2000)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002)
Budapest díszpolgára (2002) /„a magyar színház- és filmművészetben nyújtott alakításai elismeréséül, társadalmi problémákra érzékeny életművéért”/
Pro Urbe Szeged (2004)
A Magyar Filmszemle Életműdíja (2006) /posztumusz/

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)
↑ ^a ^b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b BnF-források (francia nyelven)
↑ Armenia. [2008. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 16.)
↑ Vezetékneve egyes forrásokban: Agárdi
↑ Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 8.
↑ Kilencven éve született Agárdy Gábor. Fidelio.hu, 2012. augusztus 2. [2015. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 14.)
↑ Fejér Megyei Hírlap, 1968. július 7. (24. évfolyam, 158. szám) Agárdy Gábor
↑ Németh Andrea: ELŐTERJESZTÉS – a Képviselő-testület 2010. május 27-i ülésére (pdf). terezvaros.hu, 2010. május 13. [2014. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 4.)
↑ [Napló, 1965. szeptember (Veszprém, 21. évfolyam, 1965-09-08 / 211. szám – A színház új tagjai: Agárdy Ilona ]
↑ Borzák Tibor Színarany színészek. [2020. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
↑ Google Maps (hu-US nyelven). Google Maps. (Hozzáférés: 2023. április 18.)
↑ Taps színészmagazin 1988. május – Színművész ecsettel (Agárdy Gábor színészportréi)
↑ Németh Andrea: ELŐTERJESZTÉS – a Képviselő-testület 2010. május 27-i ülésére (pdf). terezvaros.hu, 2010. május 13. [2014. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 4.)

Források

Magyar katolikus lexikon – Örmények Magyarországon
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Magyar Színház
Színházi Adattár
Kárpáti György: Agárdy; CP Stúdió, Bp., 1997 (Nemzeti könyvtár)
Bóta Gábor–Kárpáti György–Kőháti Zsolt: Agárdy; Duna, Bp., 2006 (A nemzet színészei)