Magyarországon 1985. április 11-én,[2] felújított változatban 2018. május 3-án mutatták be a mozikban.
A történet alapja Jókai Mór: A cigánybáró c. műve (1. fejezet) „Ez a felesége (Botsinkay Gáspárnak) georgiai nő volt; Mehemed pasától kapta ajándékba; katolikus hitű volt: megesküdtek. Rá egy esztendőre született egy kisfiúk. Fekete kis cigány forma purdé volt; – hanem hiszen az apa is elég barna volt, az anya meg éppen igen sötét színű. Ezt megkeresztelték Jónásnak.”
Cselekmény
A történet kezdetén Savoyai Jenő császári hadai ostromolják a Magyar Királyság utolsó, török kézen maradt erősségét, Temesvárt (1716). A vár még kitart, de Ahmed Pasa és csecsemőkorú kislánya, Szófia menekülőben van. Kincseiket Ahmed jó barátja, Botsinkay Gáspár birtokán ássák el, aki eljegyezte Jónás nevű fiát Szofival. Mivel a törökkel barátkozó Botsinkay élete is veszélyben forog, ő is menekülőre fogja. Míg elindulnak a Duna felé, a kis Szaffi a kincs helyét megjelölő levéllel együtt belezuhan a megáradt folyóba, és nem tudják megmenteni. Isztambulban Ahmed Pasát kivégzik a vár feladása miatt, az öreg Botsinkay pedig azelőtt meghal, hogy bárkinek felfedhetné a kincs titkát.
A kis Jónást vándorló cigányok nevelik fel: velük járja a világot, medvét táncoltat, lovat köt el, bűvészmutatványokat hajt végre. Így éri a hír, hogy Károly császáramnesztiát hirdetett. Elhatározza, hogy visszatér, és az adósságban úszó temesi kormányzónál, Feuerstein lovagnál bejelenti igényét a Botsinkay-birtokra. A lovag le akarja beszélni, hiszen hallott a basa kincséről, és kerestette is, mindhiába. Jónás a szétlőtt és kifosztott birtok láttán elkedvetlenedik, de felfedezi a közeli vízparton élő öregasszony, Cafrinka házát. Ő annak idején megmentette Szaffit, aki szépséges hajadonná serdült, és sok nádi állattal osztja meg lakhelyét. Van egy Szaffi nevű macskája is, és Jónás meggyőződésévé válik, hogy Cafrinka boszorkány, aki kedvére oda-vissza változtatja a leány-macskát. Az öregasszony megjósolja Jónásnak Szaffira célozva, hogy ha megházasodik, megleli a kincset. Ő el is határozza, hogy keres magának egy rangja bélit.
Mindezt kihallgatta Puzzola, Feuerstein galád szolgája, akit eredetileg Jónás megölésére küldtek. Puzzola a maga pecsenyéjét sütögetve úgy dönt, hogy hagyja megházasodni a fiút, majd mindenkit eltesz láb alól – jelöltje ráadásul a környék egyetlen nemes lánya, a felkapaszkodott sertéskupec Loncsár gyermeke, Arzéna. A pénztelen kormányzó szíve is Arzénáért dobog, ám adósságai miatt képtelen báróságot vásárolni, márpedig szíve hölgye enélkül nem hajlandó megházasodni. Puzzolának végül a feldúltsága során keletkező gőzt leeresztő csap bőséges nyitogatásával a kormányzót is sikerül rábeszélnie a terv elfogadására.
A háztűznézőbe induló Jónást a szintén a kincsre ácsingózó, dúsgazdag Loncsár irgalmatlanul lerészegíti, ezért botrányba fullad a lánykérés. A kupecből lett nemes levelet ír a kormányzónak, ami Jónás kezébe jut – ő azonban a felbontás nélkül átadja azt. Márpedig Loncsár meg akarja öletni őt, és végül Feuerstein székhelyén a medvetömlöcbe vetik. Medve azonban nincs: Menyus, az idomárja kiette bundájából, mivel a menázsiról megfeledkezett a lovag. Medvebőrbe bújva Jónás elmenekül a várból, és a cigányok segítségével megmenti mindkét Szaffit és Cafrinkát. Még a kincs is előkerül.
Végül minden jól végződik: a Botsinkay-birtok felvirágzik, megszületik a harmadik, legkisebb Szaffi, a gonoszok pedig méltón bűnhődnek: Puzzola visszakerül a bolognai tömlöcbe, Feuerstein pedig Loncsárnál dolgozza le hatalmas adósságát – hajsütővas-melegítőként.
