Vinár Veszprém vármegye északnyugati részén fekszik, északi határa egybeesik a megyehatárral is: északi szomszédja, Szergény már Vas vármegyéhez tartozik. Pápától mintegy 23 kilométerre nyugatra, Celldömölktől hasonló távolságra keletre helyezkedik el, a Marcal folyó árterében. Határában éri el a Marcalt a Hajagos-patak.
A további szomszédos települések: kelet felől Mihályháza, dél felől Nemesszalók, nyugat felől pedig Marcalgergelyi, utóbbi községgel szinte összeépült. Közigazgatási területe északkeleten, pontszerűen érintkezik még Kemeneshőgyész határával is.
Megközelítése
A településen annak főutcájaként végighúzódik észak-déli irányban a 8411-es út, ezen érhető el Devecser térsége és északi szomszédai irányából is. Az ország távolabbi részei felől Pápa vagy Celldömölk érintésével közelíthető meg, a két várost összekötő 834-es főúton, amelyről Nemesszalók központjában kell letérni északnak a 8411-es útra.
A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 10-es számú Győr–Celldömölk-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Vinár vasútállomás a község déli szélén helyezkedik el, a 8411-es út mentén; Pápától számítva a harmadik megálló.
Története
1237-ben Huinár, 1324-ben Vynár néven említik a korabeli dokumentumok. Neve a szláv „vin”, azaz bor, „vinár”, bortermelő szóból ered. Nevéből arra lehet következtetni, hogy területén a középkorban szőlőműveléssel foglalkoztak. A török idők alatt elnéptelenedett. 1990-ig Nemesszalókhoz tartozott közigazgatásilag.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,1%-a magyarnak mondta magát (0,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,2%, református 9%, evangélikus 21,5%, felekezeten kívüli 3% (13,3% nem nyilatkozott).[11]