A község csak közúton közelíthető meg, a Pápa-Béb között húzódó 8303-as úton.
Története
Nagytevel nevét 1422-ben említette először oklevél.
A település a zirci cisztercita apátság birtokai közé tartozott.
A törökök 1526 után elfoglalták, a falu elnéptelenedett, de az apátság 1696 körül sziléziai, morva, frank és német telepeseket telepített le a faluban.
1910-ben 920 lakosából 123 magyar, 797 német volt. Ebből 912 római katolikus volt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 22,9% németnek, 1% cigánynak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,1%, református 8,7%, evangélikus 5,2%, felekezeten kívüli 3,8% (7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 10% németnek, 0,2-0,2% bolgárnak, ruszinnak, cigánynak és ukránnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,8% volt római katolikus, 8,5% református, 2,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,8% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (33,7% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
Római katolikus temploma a Szentháromság nevére lett felszentelve; a zirci cisztercita rend építtette 1770-1775 között, barokk stílusban.