Központján, annak főutcájaként csak az IszkáztólCsögle érintésével Külsővatig húzódó 8413-as út halad végig, ezen érhető el a két végponti település irányából. Közigazgatási határszéleit, délkeleti és északnyugati irányból érintik még a 8403-as, illetve a 8415-ös utak is, ezek azonban a lakott területeit messze elkerülik.
Nevét 1212-ben mint királyi birtokot Csősz alakban említették először az oklevelekben, királyi csőszök lakhelye volt. 1426-ban királyi adományaként a somlóvásárhelyi apácák tulajdonába került. A falu a török időkben először 1559-ben, majd 1596-ban is elpusztult. A 17. században az óbudai klarisszák birtokai közé tartozott, majd a 18. század végére kamarai birtok lett.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 1% németnek mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76%, református 2,9%, evangélikus 2,9%, felekezeten kívüli 2,9% (12,5% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 71,4% volt római katolikus, 4,8% református, 2,9% evangélikus, 1,9% egyéb katolikus, 14,3% felekezeten kívüli (19% nem válaszolt).[12]