A településen, annak főutcájaként a 8416-os út halad végig, ezen érhető el a 83-as főút felől, Tét-Szentkút utáni letéréssel, illetve Marcaltő felől is.
Malomsok nevét 1325-ben említette először egy oklevél possessio Mulunsok (malomsoki birtok) néven. A község később hol Győr, hol Veszprém vármegyéhez tartozott és a neve is gyakran változott a történelem során.
A falu első ismert birtokosai az Omodék és a Marcaltőiek voltak, majd az 1600-1700-as években az Amadék lettek a kizárólagos urai egészen 1782-ig, majd miután a család férfiágon kihalt Amadé Dominika grófnő örökölte, kinek 1875-ben bekövetkezett haláláig birtokában maradt, kitől fiai örökölték, akik 1882-ben eladták Ruszton József Bécsben élő angol földbirtokosnak, kitől gróf Esterházi Sándor, majd gyermekei tulajdonába került a birtok.
A 18. századbanÓmalomsok és Újmalomsok néven kettévált a település, majd 1950-től újra egyesült. A településhez tartozik az egykori Ponyvád falu is.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% horvátnak mondta magát (4,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,5%, református 3,4%, evangélikus 37,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,4% (15,4% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 95,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% ruszinnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,2% volt római katolikus, 27,4% evangélikus, 3,3% református, 0,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 4,3% felekezeten kívüli (28,2% nem válaszolt).[12]